A Black Robot bemutatkozó  lemezéről tavaly ősszel írtunk és mostanra lett klip az albumhoz, amely a Cocaine című dalra készült és amelyben az egy négyzetméterre jutó bomba nők száma igen csak magas. 

Scott Weilandot nem csípem, ettől függetlenül a Stone Temple Pilots új lemezzel  jelentkezik, amelyről a Between The Lines az első klip. Jó csaj itt is van és még a dal sem rossz.

A Nickelback még 2008-ban adta ki Dark Horse  című lemezét, melyről a This Afternoon már a nyolcadik (!) single. A bomba nők száma itt is meglehetősen magas, talán még nagyobb is, mint a Black Robot klipjében, de a dal egy kalap sz*....

Akkora AC/DC riffel robban be a Baddass, hogy az ember egy jó időre elgondolkodik, hogy ez most szolgahű másolás lesz e, avagy csak hiteles prezentálása egy korszaknak. Utóbb kiderül, hogy inkább az utóbbi, bár sokaknak ez sem lesz elég és inkább maradnak az eredetinél. Valószínűleg én is.

Nos három egykori Buckcherry muzsikus - Johnathan “JB” Brightman – Basszus, Yogi Lonich – gitár, Devon Glenn – dob kiegészült Huck Johns énekessel és elkészítették a Fekete Robot első nagylemezét. Aki a bevezető után azt várja, hogy a banda AC/DC-ben fog utazni azt valószínűleg csalódás fogja érni, mert roboték legalább annyi Led Zeppelint Rolling Stones-t és Black Crowes-t hallgattak, mint amennyit az auszi zenekartól tanultak, így aztán a címben feltett kérdésem nem feltétlenül igaz, hiszen a Black Robot első lemeze is inkább a 70-es évek hippikorszakának esszenciája, mintsem egy-egy zenekar iránti feltétlen hódolat.