Az év vége felé haladva egyre nehezebb friss, fogós zenekarokat találni. Az ember egyszerűen tele lesz a sok daltól, albumtól, amit meghallgatott. Ezért is szeretem a karácsonyi időszakot, amikor csak a csöpögős vacak filmek zenéi járnak a fejemben és totálisan elvarázsol a Last Christmas. De azért még ilyenkor is néha akad egy-egy jó zenekar, akik magukkal tudnak ragadni a kellemes őszi napsütésben. Így esett az I Am Low csapatával.