Nem olyan rég derült ki, hogy Max és Igorr Cavalera ismét közösen idézi fel a Sepultura örökségét. Még nem tudjuk pontosan, hogy a jövőre harminc éves Beneath The Remains és a huszonnyolc éves Arise lemezt bemutató turné elér-e hozzánk egyáltalán, de az tuti, hogy megnézzük. Addig pedig egyértelmű volt, hogy ezen a júliusi vasárnapon meglátogatjuk a Dürer Kertet, ahol Max most a Soulfly-jal mozgatta a meg a nyakakat.

Mese nincs, csak a legenda van. A Cro - Mags azon zenekarok között van, akik részben kijelölték az utat annak a műfajnak, amit úgy hívunk hardcore. Tették mindezt akkor, mikor még az, hogy hardcore mást is jelentett különben mint ma. Jellemzőn sokkal többet, mint zene és arc. Ebben pedig John és Harley együtt játszottak komoly szerepet. Együtt írtak történelmet, ami ahogy a történelemben minden, szintén háborúba torkollott. Ez ügyben pedig a rajongóknak is divat lett állást foglalni, miközben ez nem a mi dolgunk. Aki pedig ezért nem jött el megnézni a John féle Cro - Mags bulit a hajón, az butaságot csinált szerintem.

Invisible Darkness címmel ősszel jelenik meg a The Trousers ötödik nagylemeze. A stúdiómunkálatokkal már végzett a csapat, most pedig egy amolyan lemezfelvezető kislemezzel jelentkeztek Kőváry Zoliék, ami a Dancer From The Dance címet kapta és már elérhető a legnagyobb streaming szolgáltatóknál a Music Fashion kiadó gondozásában.

Idén márciusban emlékeztünk meg az Earthless új anyagáról, ami a megszokott minőség mellett új impulzusokkal is gazdagította a San Diego-i trió amúgy sem kispályás repertoárját. A lelkesedésünk csak nőtt, amikor kiderült, hogy augusztus elején az A38-at is eléri a nyár egyik legmenőbb turnéja, ahol az Earthless az agyonsztárolt Pallbearerrel közösen fog egy hatalmas bulit tolni. Ilyen előzmények alapján kapva kaptunk az interjúalkalmon, amely során a zenekar dobosa, Mario Rubalcaba válaszolta meg kérdéseinket.

(Scroll down for english version.)

Az Alice In Chains koncert másnapján jóval kisebb hírértékkel, de egy szűk kisebbség számára annál nagyobb jelentőséggel a doom japán királya, a Church of Misery is letarolta hazánkat. A Robotba szervezett bulival szemben szkeptikus voltam, tekintettel arra, hogy így ez egy szó szerint underground eseménynek látszott, de a félelmeim – sajnos – alaptalannak bizonyultak. A legnagyobb jóindulattal is 80-100 fős közönség viszont annak tudatában hagyta el a tetthelyet úgy este tizenegy körül, hogy ismét egy büntetően jó formában levő CoM-et látott.

Dee Snider is az a kaliberű rockzenész, aki nem akarja, nem tudja nyugdíjazni magát, mi meg nem bánjuk ezt az egészet. A Twisted Sister torka, ha már a csapata ebben a formában letette a lantot, szólólemezzel szórakoztatja a nagyközönséget, a For The Love Of Metal július 27-re várható. Erről egy újabb videó került a rajongók elé, méghozzá a Become The Storm.

Paul Masvidal nem tétlenséggel tölti az egyébként az év elején a Humanoiddal megtört hosszú-hosszú csendet. A Cynic agya és vezére elárulta, hogy egyszerre két témakörben is alkot: egy intim, lecsupaszított akusztikus lemezen, ami őszre várható, valamint az anyazenekar friss korongján, amihez megjelenési időt még nem mondott, de elvileg az is elég közel már. Füleket hegyezni!

Ha a System Of A Down nem is fog megjelenni belátható időn belül, azért valamin ügyködnek a tagok - külön-külön (Serj és Daron a saját dolgain például, legyen az Serj Tankian, vagy Scars On Broadway név alatt). De rajtuk kívül is vannak még ketten: Shavo Odadjian és John Dolmayan biztosan közösen alkotnak, mivel utóbbi feltöltött egy képet Instagramra, melyen a kecskeszakállas basszer itt épp a hagyományos gitárt nyüstöli. Hogy mi lehet az, azt nem árulták el, de már a leírás alapján is valami jóság lehet a dolog mögött. Mindenesetre: elvileg hamarosan megtudjuk.

Úton lenni boldogság, főleg, ha olyan arcokkal találkozol, akik feldobják a napodat. A lenti ember például jó eséllyel mindenkiét bearanyozta volna, ha élőben látja, ugyanis olyan lendülettel légdobolta az AC/DC Hell's Bellsét egy pirosnál várva, hogy a lámpa helyett szinte mi sárgulunk el az irigységtől. Több ilyen bácsit a világnak!

Budapestre jön szeptember 17-én a szólólemezei mellett a Winger zenekar éléről és klasszikus zenei szerzeményeiről ismert, Grammy díjra is jelölt Kip Winger. Az énekes-zeneszerző zenei pályafutása sok stílust ölel fel progresszív metaltól glam rockon át az akusztikus, klasszikus zenéig, most pedig több évtizedes szokásához híven akusztikus szettel érkezik hazánkba, ahol a Barba Negra Track-ben fogja előadni időtlen dalait. (Fotó: Török Hajni)

A fesztivál utolsó napján a kék színpadra mindössze három(!) zenekart jelzett a programfüzet, ilyen sem volt még, ráadásul elég késői kezdéssel és a piros színpad műsora is eléggé karcsúnak ígérkezett. Szerencsére 15.00 után a piros színpadhoz keveredtem ahol éppen Michael David Rosenberg vagyis Passenger kezdte a műsorát. A szimpatikus brit fiatalember egy szál akusztikus gitárral állt ki a színpadra folk rockjával és lefegyverző közvetlenségével azonnal megnyerte a közönséget. Már az elején leszögezte, hogy "Csak egy híres dalom van; nevettek, de ez igaz!" Érzelmes, kissé melankolikus számaival és előadásmódjával egészen más hangulatot teremtett mint a többi fellépő.

Az Orange Goblin az angol stoner underground elpusztíthatatlan gépezete. A június közepén megjelent The Wolf Bites Back a zenekar nyolcadik albuma, és bár drámai újdonságokra vagy meglepetésre senkinek sem kell számítania, Ben Ward és társai lazán hozzák a megszokott színvonalat.

A Primus és a Mastodon közös turnéja eleve egy olyan témakör, amit ha áthoznának Európába, is igen nagy kereslet lenne rá és akkor talán még finoman bántunk a szavakkal. Az Atlanti-óceán túlpartján is persze teljesre pörgetve megy a dolog, néha meglepi elemekkel, például amikor a Primus feldolgozza Peter Gabriel Intruderét, aztán beszáll még melléjük kicsit dobolgatni Brann Dailor a turnétársaktól, meg Danny Carey a Toolból. Mi meg itt csorgatjuk a nyálunkat.

Tény, hogy a lassan már a vége felé tartó foci VB azokat is tudja szólítani, aki egyébként a mindennapokban nem igazán foglalkozik ezzel a sporttal. Főleg akkor tud különösen közösségépítő jellege lenni, ha az anyaországodnak tudsz szurkolni, ahogy tették a belgák a Rock Werchter fesztiválon, ahol mintegy hatvanötezer fanatikus ünnepelte együtt a csapat győzelmét Brazília felett. A tengernyi tömeg ezalatt a színpadon lévő produkciót jó eséllyel mellőzte, hát, nem is volt hálás feladat ekkorra betolni őket.

A Toto Africája elég nagy mém lett az Internet világában, persze azért önerőből is egy elég király slágerről beszélünk. Matt Heafy is felszállt a sokak által már megjárt vonatra, gondolt egyet, ő is feldolgozta a dalt, amiben azért előkerül a torzító és némi hörcsike is alkalomadtán. Nem tudjuk, ti hogy vagytok vele, mi azért szívesen meghallgatnánk ebből egy teljes zenekaros verziót is.

Már lassan befejezi a legfrissebb nagylemezének a munkálatait a P.O.D.. Az egykor szebb napokat is látott csapat egy "vidám" és "slágeres" anyagot ígér a rajongóknak, amelynek megjelenésére valamikor az év vége felé kell majd számítani.

Sexy T azaz Todd Stranger és a Crowbar zenekar útjai két év után ismét elválnak. A pontos okát még nem tudjuk a döntésnek. Az biztos, hogy Sexy T utódja Shane Wesley lesz. Aki szeretné a zenekart elcsípni az Június 12-én megteheti a Rockmaraton fesztiválon!

A Wylde család élete minden, csak nem unalmas. A családfő otthon is nyomatja a metalt, amibe néha a családtagok is beszállnak. Most a fiával, Sabbath Page Wyldedal (inkább -nak) nyomott egy jamet, a trónörökös persze mindezt örömmel és néhány ordítással hálálta meg az öregnek két Legozás között.