Nem gondoltam volna, hogy valaha látni fogom a legendás Leeway-t, révén, hogy a banda elég sokszor az inaktív státuszba vonult vissza és évekig nem hallani felőlük. Eddie Sutton már 1986 óta tapossa a hardcore ösvényét és a veterán énekes úgy néz ki most ismét új erőre kapott. A turnézáson kívül új EP-vel, de még nagylemezzel is készülnek. A régi felállást viszont elhagyta és helyettük egy fiatal, energikust csapatot hozott össze, hogy az 1989-es Born To Expire és az 1991-es Desperate Measures klasszikusok crossover dalait körbevigye Európán. A turnén velük tart a svéd Lowest Creature-t, akik eddig úgy néz ki kiadták az év thrash/crossover lemezét Sacrilegious Pain címen és még a Power Trip is felkötheti a gatyáját. Magyar oldalról pedig ideillőbb bandára nem is eshetett volna a választás, ugyanis a Crippled Fox nyitotta az estét. Már csak az lett volna jó, ha meg is mozdul valaki.
Úgy tűnik egy átlagos lomha szerda, plusz a szakadó eső óriási hatással van az emberek energiaszintjére... Amikor megérkeztem cimborámmal a Crippled Fox második számára - tehát 1 percet késhettünk - óvatosan közelítettem meg a színpadot, mert számítottam egy felém repülő, mosholó egyedre, ugyanis az egyik haveromnak odaveszett a foga egy Crippled bulin. De veszélyre nem igazán kellett számítanom, sőt olyan síri hangulat fogadott, hogy a vigyázzban álló emberek látványa láttán az adrenalin szintem a béka seggel alá került. Lassan lecsavartam a sörömet, hátha beindul egy kis ugrálás legalább, de még az is elmaradt.
Aki ismeri az Crippled Fox zenéjét, az tudja, hogy a srácot iszonyat gyors "thrashcore-t" tolnak, kb. 1-2 perces, tömegverekedést kiváltó számokat. Erre egy helyben állni egyszerűen nem értem, hogy lehet, de szerintem a srácok a színpadon se - úgy voltak vele, hogy legyen már vége ennek a fél órának. A buli vége fele már nem bírtuk ezt az extrém inaktivitást, így haverommal csináltunk egy két emberes kis pogót, amihez csatlakozott egy crust punk srác. Kérdem én: hol vannak a fiatal, erős, kirobbanó partyarcok, akik feldobják a bulit és megtisztelik a zenekarokat azzal, hogy legalább annyit mozognak, mint akinek hangszer van a kezében?!
Miután hangot adtam a felháborodottságomnak, térjünk át a Lowest Creature-re, ahol igazából még jobban felment az agyvizem. Ugyanis itt pár rajongó (gondolom az, mivel beáll az első sorba) a "make some move" / "do a circle pit" felszólításokra is csak állt mereven, mint a fagyott kutya lába. Én amondó vagyok, hogy egy ilyen energikus, mozgásra ösztönző crossover bulit marhára le tudni húzni, ha a körülötted lévőkből nem érzed a pörgést és maximum a cimboráddal koccantok párat és headbangeltek.
Ennek ellenére a Lowest Creature iszonyat vad bulit tolt le és - főleg a frontembert - nem érdekelte a paralizált közönség. Az énekes srác félpercenként ugrott, vagy guggolt egyet és előszeretettel tolta bele az arcát a csekély számú felpörgött fanatikus képébe. Rendesen elővették az új lemezt, de nyomtak régi számokat is, mint a Certain Pain, vagy Seeker Of Truth. Én állatira élveztem a bulit, főleg a három személyes circle pitet...
Lelazítás és sör után konkrétan visszarobbantam a színpad elé, ugyanis már ment az első szám és volt mozgás! Eddie-k aránylag gyorsan ellőtték az Enforcer-t, ami meggyőződésem, hogy a leghíresebb számuk, még a GTA 4-ben is benne volt. Szomorú, de én például onnan ismerem a bandát... Az első, ami feltűnt, hogy Eddie lélekben egy percet sem öregedett a 80-as évek óta. Nyilván elég sok mindenen átment azóta, legyen az magánéleti krízis, vagy a nyakműtétje. Ennek ellenére egy életvidám, igazi hardcore frontemberként viselkedett, stílusát talán senki nem tudná utánozni - eléggé egyedi fazon. Még mindig imád guggolni és felmászkálni a hangládákra, folyamatosan mesélni, magyarázni a közönségnek és egy kis seggrázást tolni. A buli alatt videóhívást folytatott a feleségével és a gyerekével, akik valószínűleg végignézték apuka ámokfutását, plusz a megvadult közönséget.
Mint már az elején említettem, csak az első két lemezről kerültek elő számok, bár én ennek csak örülni tudok. Egy kivétel volt az új dal, az I'm Your Pusher, ami tavaly jött ki, de mostanában lett hozzá egy videó is. Eddie lelkesen kérdezgette ki ismeri és tudja a szöveget, látszott rajta, hogy nagyon lelkes az új anyaggal kapcsolatban. Bár nem ér fel a klasszikus crossover számokhoz, azért faszán szólt ez is élőben.
Mint említettem itt már volt veretés rendesen, tudom, nyilván mindenki a new york-i legendát akarta látni, de szerintem illik megtisztelni az előzenekarokat is egy kis bulival. Kedves lökdösődés alakult ki egy laza moshpit formájában és persze sokan Eddie mikrofonjába akartak belekiabálni a refrének alatt. A keményebb dalok alatt (főleg Born To Expire-ről pl. az On The Outside, Unexpected) tetőfokára csapott a hangulat és végre egy brutál HC bulihoz illően bevetődött pár ember a tömegbe, letarolva ezzel a bamba ácsorgókat. Eddie előtt a monitor rendszeresen fél méterrel arrébb került a színpadra majdnem beeső arcok miatt. Persze nem maradhatott el pár szélmalomharcot vívó, toporzékoló hülyegyerek sem... Úgyhogy a végén csak beindult a dolog, így kell ezt csinálni kérem szépen!
Kívánok Eddie-nek és a brigádjának sok energiát, kitartást és sikert a következő évekhez, a turnékhoz és az új lemezhez. Remélem el fogom még őket csípni, mert ez egy hibátlan és nagyon jó hangulatú eresztés volt!
FOTÓK: LÁNYI KRISTÓF
