A hazai underground mozgalmon belül a legmélyebb bugyrokban (értsd: a legextrémebb zenei közegben) is bőven találunk olyan formációkat, akik mind a muzsikát, mind a koncepciót tekintve egyediségre, különlegességre törekszenek. Ide sorolandó a 2012-ben Szentendrén létrejött Nocrul duó is, amely, miközben áttette székhelyét Londonba, egy kislemezt, két EP-t, egy split anyagot, valamint három teljes albumot tett le az asztalra. Utóbbiak közül az itt tárgyalt All Mortal Creatures Must Die még az elmúlt év végén látott napvilágot, de úgy gondolom, most sem késő írni róla.
A stílus black metalként határozható meg, annak is a letisztultabb, dallamos és atmoszférikus vonulatában helyezhető el a Nocrul. Az All Mortal Creatures Must Die egy pontosan követhető, roppant céltudatos és következetes alkotási folyamat része. Ahogy a hangszerek mindegyikét kezelő Khrul (Csejtey, Funebre, ex-Witchcraft, ex-Ater Tenebrae, ex-Siculicidium stb.) és a vokalista Noctis (Csejtey, ex-Witchcraft, ex-Ater Tenebrae stb.) nyilatkozta, itt nem a brutalitás, hanem az összhatás a lényeg. A Nocrul eddigi munkásságának ismeretében magam is megerősíthetem, hogy ez az eddigi legkevésbé agyba tipró megszólalású, viszont a leghangulatosabb kiadványuk.
Mindez persze alapból nem minőségbeli, hanem milyenségi különbséget jelent az eddigi kiadványaikhoz képest. Azt azonban elmondhatom, hogy éppen ez a harmadik korong fogott meg leginkább. Részben a zenei megközelítés miatt, de természetesen maguk a szerzemények is közrejátszottak ebben.
Ahogy az a black metal artisztikus ágában – és általában a komplexebb irányzatokban – jellemző, az egyes dalokon belül gyakoriak az éles, meglepő tempó-, téma-és hangulatváltások. Jó példának itt van a szaggatott riffel és militáns ütemmel berobbanó, majd középtájt belassuló Birth of the Star Gods, amelyben ráadásul olyan dallam is felbukkan, amely a My Dying Bride (!) világától sem áll távol. Ezt tovább is szívesen elhallgattam volna. A The Great Beasts Shall Walk the Earth tételt csaknem teljes egészében a billentyűs hangszerek uralják, s helyenként gótikus jegyekkel ruházzák fel. A The Holy Orders of the Emperor’s Inquisition a bombasztikus hangszerelésével tűnik ki, ebben mintha egy háború mindent eldöntő csatája zajlana. Apropó, a dalszövegeket ezúttal is a Warhammer 40 000 futurisztikus fantasy univerzum ihlette, amelyre számítógépes játékok és könyvek hosszú sora is épül, és amely fantasztikus lények és harci járművek ütközeteiben elevenedik meg. A címadó egy doom hatású instrumentális darab, zárásnak pedig megkapjuk a Hellhammer-féle Buried and Forgotten feldolgozását.
Az All Mortal Creatures…-t hatfelé kihajtható digisleeve formátumban hozta ki az NGC Prod. (bónuszként hozzácsapva a tavalyi Plague Lord kislemezt), úgyhogy aki speciális kiadású, fizikai hanghordozókra vadászik, annak érdemes kutatnia a CD után. De a műfaj minden hívének ajánlható az anyag, akárcsak az eddigiek.
