Mennyiszer elmondtuk már, hogy az idei év ilyen, meg olyan...De mindig van mégis valami, ami reményre ad okot. Na, nem az új SOAD dalokra gondolok, hanem arra, hogy van nekünk egy kicsi, ámbár igen komoly zenekarunk, akik megörvendeztettek minket egy új lemezzel. Elődugta a pofáját a Crippled Fox!
Nem vágod mi az a Crippled Fox, de mégis eljutottál idáig? Akkor kis haver a legjobb helyen kattintgatsz, hogy megismerd az igazi, hamisítatlan hcpunk/thrashcore, crossover, tökömtudjami, felesleges jelzőkkel ellátott budapesti zenekart. Nekem egyszerűen hcpunk és kész. Ez számomra arról ismeretes, hogy nagyon kiabálnak, nagyon gyorsak a dalok (többségében) és nem igazán jellemző rájuk a lírai hosszúság. Konkrétan nem ritka a tizenöt-harminc másodperces dal. A Crippled Fox most jelentette meg, ha jól számolom az ötödik albumát, amin csak ők szerepelnek. Nem is tudom, hogy anno, hogy jöttek velem szembe, de a More Fun!! More Thrash!! album, ami akkor jelent meg egyből levett a lábamról. Aztán jött a pofán csapás, amikor elkezdtem koncertre járni. Na, nem a mosh-olók közt kaptam egy hatalmasat, hanem a zenekartól, ugyanis bejelentették, hogy mindennek vége, itt a Final Thrash és szögre akasztják a bandanát. Fasza....
De mit ad Isten! Nem bírnak ezek a seggükön ülni ráadásul visszatért az egyik kedvenc dobosom is a színtérről, Fox Of Grind újra a dobok mögött, baby! Kell ennél több? Persze, hogy kell, hiszen Speedy a nyakába veszi a gitárt és még így is szanaszét visz a hangjával. Dontsee Turkey magabiztosan, megbízhatóan pedig alapoz továbbra is a hipergyors dalokban. De mi vár ránk a huszonhárom lejátszása közben?
Leviszik a fejedet, és belevágják a szemetes kukába. Hülyeség lenne tagadni bármit is, ez a lemez az év legjobb hazai kiadványa. Imádni lehet minden percét, és érdemes figyelni is, mert a dalok gyorsan pörögnek, és hamar újra rá kell nyomni a lejátszásra. Az Enter The Grim Reaperrel nyitó lemez igazi esszencia. A legelején Speedy már fejhangon ordít és iszonyat sebességgel darálja a szöveget. A másfélperces dal vége felé pedig ott van az a jellegzetes CF röhögése. Ha most a messengeren írogatnánk, akkor itt szívecskés ikont kellene használnom mert imádom, minden másodpercét a dalnak. Bizony, itt másodpercekben kell beszélni, mondjuk ez egy hosszabb másfél perces szerzemény, de akkor is ki kell élvezni. A lemez címadó dala, ötvözi azokat a riffeket, amik jellemzőek a thrash metalra, mondhatni már kicsit avéttosak, de ezek olyan szinten fel vannak pörgetve, és itt-ott megszépítve, hogy a dal végig élvezhető, imádnivaló és felkészít a többi szépségre. Amit elsőre felfedeztem magamnak az a Change Your Own World című dal. Tipik félperces, mocsok hcpunk, ami a képedbe mászik és a legvégén az a morgásos WORLD szócska, .... imádni való. Amúgy kicsit kizökkenve, már az előzetesek során tudtam, hogy itt most ez a lemez marha nagyot fog szólni. Ilyen borítóval, szart nem lehet kiadni. Nem tudok betelni vele, iszonyat régóta nem láttam ennyire igényes, szép magyar kiadványborítót. Már emiatt is öt koponyát kéne adnom. A lemez egyik érdekessége, hogy Speedy ezen engedi ki a legjobban a hangját. Kicsit több teret nyer az ének, ami egyáltalán nem vállt hátrányára a zenekarnak. A Make Them Thrash tovább viszi a meglepően thrash-es vonalat. Hölgyeim, uraim én már csak egy dalt emelek ki, de a legutolsó tételt meg kell említenem. A P.M.A. -Power Metal Attitude a világ legnagyobb poén száma. Ha nem hallgatsz meg mást, legalább ezt az egy dalt! Annyira lazára vették a srácok, annyira érződik a jókedv, a hangulat rajta, hogyha csak ez az egy dal lenne a lemezen akkor is megérné a lemez.
És tudjátok így a végén, hogy miért jó ez a lemez? Nem csak az über király dalok miatt, nem.... Ezen a lemezen érződik, hogy három jó barát csinálta, akik élvezik a zenélést, élvezik, hogy együtt lehetnek és eltölthetnek egy kis időt így. Érződik rajta, hogy nem foglalkoztatja őket, hogy ide mit írok vagy az, hogy Te mit gondolsz. Ők egyszerűen jól érzik magukat, elköltik a kis pénzüket lemezfelvételre és boldogok, hogy zenélnek. Ezt kellene nagyon sok zenekarnak megtanulnia, és tiszteletben tartania. A srácok zenéjén érződik, hogy folyamatosan hűek maradtak magukhoz, pedig nem egyszer megjárták már Amerikát, Európa több országát és mégis... Minden támogatás nélkül maguktól tolják! TOTÁLIS TISZTELET!
Béke, Szeretet, Metal
