Ha azt nézzük, hol bukkannak fel generációkat meghatározó vagy stílusokat mesterien újradefiniáló zenekarok, akkor az angol és amerikai hegemonia szembetűnő. Egészen addig, míg tekintetünket Skandinávia felé nem fordítjuk.

És itt természetesen még véletlenül sem a black metál színtérre gondolok, hiszen annak bölcsője e táj, inkább az olyan formabontó vagy egyedi bandákra, mint a Refused. (Vagy a Hellacopters, The Hives, Turbonegro, Gluecifer, Crashdiet, Graveyard, Ghost, és a sor folytatható ki tudja meddig...)

A New Noise-t akkoriban senki sem látta jönni. De aztán páros lábbal rúgta ránk az ajtót, mi pedig faltuk ezt a dühödt, agresszív kakofóniát. A Shape nem a debütáló lemeze az umeai brigádnak, de a zene tévéknek, az akkoriban dübörgő rock kluboknak köszönhetően hamar szélesebb közönség ismerte meg őket, köszönhetően az unalomig tolt New Noise-nak.

De a Shape ennél sokkal több. A Worms of  the Senses-től egészen a lemezt záró The Apollo Programme Was a Hoax-ig olyan újító zenei húzásokkal telepakolt stíluskavalkád fogadja a gyanútlan hallgatót, mint a jazz, az elektronika vagy a drum and bass tökéletes importálása a vad és csapkodó punk zenébe.

Ha még nem találkoztál vele, itt a remek lehetőség pótolni, ha pedig csak régen hallgattad Dennis Lyxzénék adrenalin bombáját, akkor is könyökölhetsz a play gombra. Gyorsan én is tönkreteszem a szomszédok idegeit a Deadly Rhythmmel.