A Mocsok dolgok piszok olcsón már a negyedik olyan Master-Lab Comics kiadvány, melyről oldalainkon is szó esik. A témaválasztása alapján pedig első blikkre talán ez a füzet az, ami a négy közül a legkevésbé passzol a RockStation profiljához. A borítókép azonban gyorsan helyére teszi a dolgot, hiszen a frontra az AC/DC: Dirty Deeds Done Dirt Cheap lemezének „magyarra fordított” verziója került, és itt most nem kizárólag a kiadvány címére, hanem a kép szereplőinek magyarítására is gondolok.

Hadházi Lászlót elsősorban humoristaként ismerik, azonban ahogy jelen füzetből kiderül, van egy rockzenekara is, de ezen túl számos egyéb szállal kötődik a hazai rockzenéhez. Született debreceniként pedig kortársa a Master-Lab Comics logója mögött álló szintén debreceni, egykori Tankcsapda basszer, Labinak (Tóth-Laboncz Attilának) is.

A kiadvány a főcíme ellenére távolról sem egy életrajz. Egészen pontosan egy légből kapott sztoriról van szó, melyben a szerzők egy füzetbe sűrítve összehozták a címszereplőt, a földönkívülieket, az AC/DC-t, illetve a Szecskát – avagy a fővárosi Széchenyi gyógyfürdőt -, mi több, a történet során az alkotók kétharmada is egy rendhagyó szerepkörben tűnik fel.

Az előző mondatom – így visszaolvasva – meglehetősen zavarosnak tűnhet, de az említettek valóban mindannyian szerepelnek az aktuális bő harminc oldalon. A tisztánlátás mégsem terheli meg az agytekervényeket. A grafikus, Mester Csaba – bár a képregény ezúttal is fekete-fehér – az általam eddig látottak közül a legsokszínűbb munkáját hozta össze. Az egyes karakterek mellett a helyszínek és a kulcsszerepet játszó járművek ábrázolása is remekül sikerült. A szövegekből pedig épp annyit kapunk, amennyi előre viszi a sztorit és segít kézben tartani a történet fonalát.

A sorozat nyolcadik füzetéről pont a sztoris jellege miatt nehéz úgy írni, hogy ne áruljak el bizonyos részleteket. Azt azonban még megemlítem, hogy az AC/DC tagjai és Labi mellett a hazai rockzene egyik további jól ismert alakja is feltűnik a képregényben. A kiadványok mögött álló, György Zoltánnal trióvá bővült szerzőpáros tehát továbbra sem lassít a tempón, és ha jók az infóim párhuzamosan több képregényük is készül, közben meg már az újabb füzeteket tervezgetik.

Amíg kívül és belül is tudják hozni a már ismert minőséget, addig valóban nincs értelme visszafogniuk magukat. Én pedig – hogy már megint magamat ismételjem – újra azzal zárom az aktuális gondolatsort, hogy az amerikai piacra kihozott füzetek magyar verziói mellett tárgyiasult formát követel magának a Tankcsapda korai éveinek krónikája, épp úgy, ahogy a kultikus The Bedlam sztorija is!