Pár nappal ezelőtt mutattuk be a november 10-én Sonic Highways címmel érkező új Foo Fighters-lemez első dalát a Something From Nothing-ot. A dal most egy szöveges videót is kapott, ami ha úgy tetszik "igazi" is, lévén hogy a zenekar az elejétől a végéig szerepel benne.
Dupla szimfo-metal csajbulira készülhetünk november 7-én: ezen az estén mutatja be új albumát a Club 202-ben a Xandria, mely új énekesnőjével a műfaj legjobbjai közé küzdötte fel magát. Az est másik szereplője egy nemzetközi eredményekkel is dicsekvő hazai csapat: a Sorronia nemrég Tarja Turunen oldalán turnézott, és első albumuk kiadását egy olasz kiadó vállalta magára.
A hazai metal egyik éllovasa a Subscribe most hozta ki vatta új klipjét. A tavaly megjelent This Moment Will Soon Be Gone albumról az Every Skin című dalra készült a klip, aminek a főszereplője egy security-s bácsi. A videó érdekessége, hogy a rajongók által összedobott pénzből készült. Hajtás után jön a videó, jó szórakozást!!
Biztosan sokan várják már a death metal veterán Obituary új albumát, amely Inked In Blood címmel október 27-én jelenik meg. Jelentjük a feszült várakozásnak vége, hiszen alább ott a teljes lemez. Ha van, aki az elmúlt hónapokat barlangban töltötte, annak mondjuk, hogy a csapat január 21-én a Dürer Kertben lép fel.
Október 17-én jelent meg a Szívidomárral a magyar metal életbe robbant Leander Rising második nagylemeze, az Öngyötrő. A zenekar jófej volt a TeCsőre kinyomta teljes albumot. Szóval nincs is más dolgot, mint a továbbra kattintani és indítani a lejátszási listát. Hamarosan jövünk a lemez megmondásával is, addig csak hallgassátok szépen, gyötrődve.
A ma megjelent új Slipknot albumnak igazából a tényleges forgalomba kerülés előtt sikerült megosztania a közönséget. Sokan, ösztönös vészmadárként, a már kiszivárgott dalok által vezérelve azt állították, hogy ez igazából egy Stone Sour album, ami itt történik, az a Slipknot halála, mert ez egy lélektelen, lebutított szar, gyenge, erőtlen, és bukásra van ítélve. A másik, szintén nem elhanyagolható hányad személyes kívánságlistájának élére helyezte az egész, addig felbukkanó koncepciót. Azonban, azt el kell ismerni, hogy az újraértelmezett maszkokkal, együttesre jellemző ködösítéssel, illetve egyéb ’frissítésekkel’ tarkított beharangozás több kérdést is felvetett, és még a hithű rajongók körében is komolyabb aggodalmakra adott okot.
Ahogy nemrégiben írtuk F.E.A.R. (Fear Everything And Rise) címmel január végén jelenik meg a Papa Roach nyolcadik albuma. Akkor új dalt még nem tudtunk mutatni, de most igen. A Warriors című dalban a detroiti rapper Royce Da 5' 9" a vendég. Az első kislemez azonban nem ez a nóta lesz, hanem a címadó dal és az első videó is arra készül.
Hétvégén debütált Dave Grohl rendezésében a Sonic Highways című HBO-sorozat 1. része, amely az új Foo Fighters lemez munkálatait mutatja be. Az első részt Chicagóban forgatták, ahol Steve Albini producerrel dolgoztak, ennek kapcsán emlékeztek vissza a Nirvana In Utero című lemezének felvételére.
Jól csengő nevekből álló, igen impozáns, ízig-vérig old school death metal felhozatal és már-már nevetségesen olcsó beugró – el is kelt az összes jegy, még jóval a buli előtt –, sőt a merch-öt is „jóárasították”. Ez ám a rajongóbarát hozzáállás! Szeretjük, amikor minden passzol!..
Megjelent az ősmagyar pagan metalt játszó Maeotis bemutatkozó hanganyaga. A debreceni zenekar első EP-je az Avarok gyűrűje címet kapta, melyről a Vágta című szerzemény már meghallgatható.
A japán post-rockos Mono október 27-én egyszerre két lemezt jelentet meg: az egyiken a zenéjük nyugisabb oldalát villantják meg (The Last Dawn), a másikon pedig a vehemensebbet (Rays Of Darkness) - mindkettő a The Oceanből ismert Robin Staps kiadójánál, a Pelagicnál jön ki. Hangulat szempontjából a reményt és reménytelenséget, a szeretetet és valami/valaki elvesztését, a határtalan örömet és a kimondhatatlan fájdalmat járják körül, s azért szedték két külön albumra az új szerzeményeket, mert ez a szélsőségesség szerintük nem fért volna össze megfelelően egyetlen lemezen. Előbbiről - tehát a nyugisabbról - már közzé is tették a Cyclone című nótát.
A svéd Diablo Swing Orchestra egy ideje nagyon csendben volt, aztán most két fontosabb hír is előkerült az oldalukon. Az egyik az, hogy a közelmúltban énekesnőcserére kényszerültek. A váltás oka pofonegyszerű: a kezdetek óta velük lévő Annlouice Loegdlund operaénekesi karrierje annyira beindult az utóbbi időben, hogy emiatt nem tudták megfelelően üzemeltetni magát a zenekart, így másik csaj után néztek. Az új hölgy Kristin Evegård, akinek a hangja elég komoly váltást jelent, mivel ő közel sem opera vonalon mozog - inkább egyfajta jazzes hátteret lehet mögötte sejteni. Ez mondjuk jó hír lehet azoknak, akiket eddig éppen Annlouice hangja taszított el a bandától, mert tény, hogy elég markáns énekstílust képviselt, amit nem akárkinek a gyomra vesz be. Ezzel egyidejűleg pedig Jigsaw Hustle címmel felvettek egy, már Kristin hangjával színesített új dalt, ami a '70-es évek eleji disco-korszak jegyében fogant. Ha esetleg nem ismerted volna eddig a zenekart, érdemes tudni, hogy fő ütőkártyájuk a legkülönbözőbb, azonnal felismerhető műfaji panelek parádés vegyítése és összeolvasztása, amivel tökéletesen idéznek meg egy-egy hangulatot vagy zenei korszakot. Alább az új nóta, illetve két korábbi szerzemény az előző albumokról - összehasonlításként. Új lemezről egyelőre nincs hír.
Szokták mondani, hogy az AC/DC-nek csupán négy szövegtémája van: dugás, rock, pokol és golyók. Habár a legtöbb nótájuk ilyen vagy olyan módon valóban a szex témáját járja körül, jó néhány olyan daluk is van, amely a rock n’ roll muzsikáról, illetve a rockolásról szól. A csavar az egészben az, hogy maga a “rock n’roll” kifejezés is a nemi aktusnak egy eufemisztikus megfelelője, szóval ezek szerint mégiscsak a dugás körül forog minden. Na persze a pokol és a golyók mellett. A lényeg azonban nem ez. Lehet, hogy nem az AC/DC minden idők legnagyobb rock bandája, de minden bizonnyal a legtökösebb, ráadásul ők énekelnek a legtöbbet a rock n’rollról. Szinte minden lemezükön. A „rock” szó egyenesen három albumuk címében szerepel, ideértve a novemberben megjelenő új lemezt, a Rock Or Bust-ot is, amelyen további három nóta szól a rock(olás)ról. Eljött hát az idő, hogy rangsoroljuk azokat az AC/DC számokat, amelyek címében ott a „rock” szó – a legtökösebbektől a „nem annyira tökös, mint az előzőek, de azért bármi máshoz képest elég tökös” jellegűekig. Itt van mind a tizennyolc. Hadd szóljon!.. (via VH1)
A Slipknot az elmúlt pár évben szépen a metál legnagyobb ágyúi közé avanzsálódott. Nyáron kezdték meg masszív visszatérésük előkészületeit, melynek legfontosabb állomása számunkra az új lemezük, a .5: The Gray Chapter megjelenése hétfőn; illetve az igen keménynek ígérkező őszi koncert-túrné az Államokban a Korn-nal, illetve egy téli európai körút, melynek keretében 2015. február 5-én a Budapest SportArénában lépnek fel. (Nem, a Korn nem jön velük, ők a brit és az ír helyszíneken nyitják a bulikat.)
Az 1960-as születésű gitáros vokalista Page Hamilton köré szerveződő Helmet, noha működése során kereskedelmi értelemben mindössze mérsékelt sikereket ért el, ezt bőven kárpótolta zenéje letaglózó minőségével: a heavy metal fémkeménységét a 90-es évek alternatív rockjába fecskendező formáció ugyanis már több mint húsz esztendeje jelenteti meg földrengető erejű albumait - és bár az elmúlt négy évben nem érkezett sorlemez a zenekartól, 2014-ben nem lesz miért panaszkodnunk, hiszen a csapat egy exkluzív turné kertében teljes egészében előadja, idén éppen 20 éves Betty című lemezét.
Nemrégiben bemutattuk a humor-heroldot, aki ismert metal dalokat ír át (zenét és dalszöveget tekintve egyaránt), majd zoknibábos videót készít az újraértelmezésekhez. Kreativitása kifogyhatatlan: ezúttal a RATM - Killing In The Name című nagysikerűjét dolgozta át, és a mosáskor elkallódott zoknikról szól. Hatalmas igazmondás van a dalban, ilyesmibe legalább egyszer már mindenki belefutott életében - én mondjuk heti szinten. A mosógépszörny lecsap. Klikk.
Hónapok óta vártam már ezt a napot, hiszen ha a svéd death metalnak ilyen kaliberű úttörői gurulnak át hozzánk, azt elég nehéz figyelmen kívül hagyni. Részemről már csak azért is, mert az Entombed 2009-es magyar bulija az egyik legkedvesebb koncertélményem a nem kevésből, amin volt szerencsém jelen lenni, szóval a duplázás egyértelmű volt – a Grave-nél jobban passzoló partnert meg aztán tényleg elég nehéz lett volna felhajtani a szcéna jelenleg is aktív bandái közül.
A Music For Animals után elbúcsúzott tőlünk a Superbutt, és azt ígérték (másfél, két éve már?), hogy ezzel az avantgárd metálsztorinak nincs ám vége, csak új bőrbe bújnak, és visszatérnek, mint a forradalmak. Megérte eddig várni. Ma jelent meg a setét utód, az Ørdøg első szöveges klipje, és a legjobb módokon lepődtünk meg.
A közel másfél évtizede működő Deathstars a skandináv metál egyik legismertebb és legjellegzetesebb formációja, hatalmas rajongótáborral és összetéveszthetetlen stílussal. A Budapesten három éve a Rammstein előzenekaraként, tavalyelőtt pedig headlinerként fellépő zenekar monumentális riffekkel, a – művésznevét a jelenleg regnáló svéd királyi házról választó – énekes, „Bernadotte Korbácsnok” jellegzetes énekhangjával, intenzív színpadi akcióval, látványos díszletekkel és jelmezekkel operáló Deathstars az elmúlt hónapokban jelentős átalakuláson ment át.
Anno, amikor elkezdtük összerakni a TOP10-es listáinkat, akkor volt egy TOP10 női frontember című összeállításunk. Mi is meglepődtünk aztán, hogy a cikk megjelenése után egy feminista blog megtalált minket, hogy mennyire alja senkiházi hímsoviniszta disznók vagyunk, hogy ilyen lealacsonyító módon nyilvánultunk meg a hölgyekről. Pedig akkor még a szándékaink teljesen tiszták voltak. Nem úgy, mint most. Nem tehetünk róla, imádjuk a csöcsös-csajos videókat, így összeszedtünk párat, mondjuk tízet, Ti meg hozzátok hozzá a saját kedvenceiteket, mert tudjuk, hogy Te, ott a monitor túlsó felén, Te is csipázod az ilyet!
