
Bíró Szabolcs neve a kemény zene kevésbé kemény szeletét szívesebben csócsálók számára a Csak Van zenekar énekesi státuszából lehet ismerős. A mozgássérült zenész egy jól ismert tehetség kutatóban is szerencsét próbált már, ahol döntőbe jutott, de a (zenei) tartással rendelkező embereknek elfogadhatatlan szerződést lazán visszadobta a producer asztalára.
Ki hinné ezek után, hogy a saját szerzemények mellett Freddy Mercuryt, vagy éppen Chris Martint (Coldplay) dalolászó fiatalembernek mindez csupán hobbi, valódi hivatásának a történetek írását tekinti. Legújabb könyvét, a Non nobis, Domine történelmi regény második részét munkatársunk, viliricsi kollégánk vette górcső alá egy, a kultúra másféle ágaival foglalkozó lap hasábjain, egészen pontosan ITT.








Végre megérkeztek az első nevek a Sziget idén is meglehetősen sokszínűnek ígérkező nemzetközi felhozatalából. Ahogy azt az elmúlt években már megszokhattuk, nemcsak a szabadtéri nagyszínpadok, hanem a hatalmas, akár 8-10 ezer főt befogadó koncert és party sátrak is izgalmas csemegékkel várják majd az érdeklődőket. A sztárkínálatban, a jól bevált recept szerint most is lesznek visszatérő közönség kedvencek és izgalmas, aktuális újdonságok.
Nagaarum jelentkezett hírekkel, melyet mi boldogan közre adunk:
Mike Patton egy igen megosztó személyisége korunk zenésztársadalmának. Sokan gondolják róla, hogy a túlzott manír, az exhibicionizmus túltengése beteges méreteket ölt. Aztán vannak olyanok is, mint jómagam, akik imádják, amit csinál. Mind lemezen, de főleg élőben ad egy olyan pluszt az előadáshoz, amit rajta kívül kevesen. Ami hab a tortán, hogy egy világhírű együttes frontembereként vált ismerté a világ számára, amit Ő olyan formán használt ki, hogy olyan zenekarokkal kollaboráljon és segítse ismertebbé válásukat, akiket én rettenetesen szeretek. Ilyen például az Isis vagy a The Dillinger Escape Plan. A FNM 1998-as feloszlását követően Patton beletemetkezett saját művészetébe. A Mr.Bungle féle elborultabb, kicsit túlzásba vitt avantgarde formáció első lemezét roppant módon tízeztem akkoriban.





KöszönTÖK minden tökrajongót! Nem tökölök tovább, megírom szerény (tökéletlen) kritikámat a tök-metál német nemzőinek tök új lemezéről! Nehogy azt mondja valaki: én csak a tökeimet vakarom! Tökre megijedtem, ahogy olvastam az előzetes nyilatkozatokat a tökéletesen kitaposott úton való további töktetésről, és még jobban, ahogy a tökös borítóra pillantottam. Huszon-valahány évvel ezelőtt szegény tököt még cowboy-szerkóba bújtatták, úgy lövöldözött, most meg harcban kiontott töklében tapicskolva hordozza a tökszínű zászlót. „Semmi változás; múltatok ugyanaz, mint jövőTÖK” – gondoltam a töklé keserű ízével számban.