Május 22-én mindenkinek illik ellátogatnia a Robotba, legalábbis annak, aki kedveli az Unsane korai időszakának munkásságát. A csapat beszédes nevű, The Early Cuts névre keresztelt turnéja ugyanis ekkor éri majd piciny hazánkat, a lendület és szórakozás alapértelmezetten garantált. A Facebook esemény ITT érhető el, a jegyeket ITT tudjátok megvenni.

Az Unsane 2019-ben feloszlott, miután Chris Spencer gitáros-énekes kilépett a bandából, de jó hír a rajongóknak, hogy Chris tovább üvöltözik, mert itt van helyette a Human Impact. Ugyanakkor a “helyette” nem jó szó, hiszen az új formáció nem akar Unsane pótlék lenni, inkább úgy jellemezném, hogy ez az a zenekar amiben az Unsane-es arc játszik.

Chris Spencer, az Unsane vezére röviden és tömören közölte: a csapat befejezte a működését. A több, mint harminc éve működő, működött zenekar lángja így szépen lassan kihunyt, egy újabb legendával lett kevesebb a színtér. Spencer ezentúl az új zenekarára, a Human Impactre fog koncentrálni.

Néhány nappal ezelőtt járt Budapesten az Unsane zenekar, akik lassan három évtizedes fennállásuk alatt most játszottak először hazánkban. A noise vonal legendás bandája New York városból indult és vált az underground egyik megkerülhetetlen zenekarává. Akik négy év várakozás után most új lemezzel is jelentkeztek, melynek Sterilize lett címe és a nyolcadik stúdióalbum a zenekar történetében. Nekünk pedig a Düreres koncert apropóján alkalmunk nyílt az énekes-gitáros Chris Spencer mellé leülni egy rövid beszélgetésre. Ezt olvashatjátok a hajtás után.

A budapesti underground bulik szervezőinek aranyháromszöge azért szögezzük le, hogy idén is hozott hazánkba pár nagyon komoly bandát és koncertet. A héttucatnyi névből álló illusztris listát a hossza miatt viszont most át is ugranám és maradnék a legvégén. Az év végéhez közeledve ugyanis a darabokra kapott koncertsorozatot - ami idén is Desszert Fest néven futott - egy szintén kultikus név, azaz az Unsane koronázta meg. Akiktől miután műfajuk alapbandájának számítanak és pár hete korrekt friss lemezzel is jelentkeztek, joggal várhattunk sokat. Mint éhes kis sárkánykák, kik éheztünk a zajra, pedig nem ettünk keveset. Mert állunk leesett, felvettük leesett. Még egyszer leesett, ott hagytuk, úgy volt jó!

Már többször adtunk hírt róla, hogy a nagy hatású noise rock / hardcore etalon, vagyis az Unsane először érkezik hazánkba, hogy élőben is demonstrálja legújabb Sterilize című albumát, amiről ITT szintén írtunk már. A New York székhelyű trió említett bulija pedig gyakorlatilag három nap múlva bekövetkezik, ami már elég közel van ahhoz, hogy ne várjuk azt tétlenül. Szóval fogtunk magunkat és összedobtunk egy videóválogatást, ahol minden albumról dounk egy videót ide, most kronológiai sorrendben. A Matador, az Amphetamine Reptile, a Relapse, az Ipecac, az Alternative Tentacles és a Southern Lord kiadóknál kijött anyagokról is. Ráerősítve a banda kultikus státuszára és a november 4 - én szombaton majd odapattintott Dürer Kertes buli fontosságára. 

Az utolsó fazon, akit Flipper pólóban láttam nyomulni Kurt Cobain volt. Még jóval azelőtt, mielőtt szétlőtte volna a saját fejét. A sztori szerint Buzz Osborne csapta hozzá anno először az efféle bandák lemezeit. Flipper, Scratch Acid, Big Black és The Jesus Lizard. A nyolcvanas évek provokátorai. Akik összepakoltak mindenféle punkzenét és addig sikálták azokat egy reszelőn, míg a lehulló zaj fel nem tornyosult a garázsokban. Ahonnan aztán az egyénekbe is átömlött. Diktálni beléjük egy forradalmat. Ami fröccsent nagyjából akkorát, mint a két első Unsane lemez is. Ugyanarról a destruktív palettáról. Ami úgy tűnik túléli még azt is, hogy huszonnyolc éve vérzi a banda korongjain a legsűrűbb vöröset.

Azért valljuk be kényeztetve vagyunk. Budapesten az utóbbi időkben a durva bandák szinte adják egymás kezébe a kilincset, abban a három klubban, amik közül úgy tűnik most az egyik fixen a Robot lett. Ott fog ugyanis november 4 - én az Unsane is fellépni, mind a Desszert Fest legerősebb húzóneve. Akik hamarosan érkező új albumáról épp a közelmúltban mutattunk új nótát. Mely Sterilize címmel a legendás noise trió nyolcadik lemeze lesz a sorban. Mellettük pedig - bár a pontos leosztás és a hivatalos esemény még nincs fent - lehet tudni, hogy a klubfesztivál olyan bandákat is színpadra hoz, mint a Melt Banana, a Grime, a Naxatras, a 16 és hazai oldalról a Stereochrist és a Wall of Sleep. Ezekről pontosabban azonban beszámolunk még, ha összeállt a pontos program. Kedvcsinálónak pedig itt hagyjuk addig az Unsane dalt.

Egyedi hangzásviláguk révén olyan bandákhoz hasonlíthatóak, mint The Jesus Lizard, Melvins, Helmet vagy éppen a Today Is The Day. Akik nagyjából kortársai is a csapatnak, hiszen az Unsane is 1988 környékén horzsolt bele az akkor alakuló noise színtér legjavába. Azóta pedig dolgoztak együtt az Amphetamine Reptile, Relapse és az Ipecac kiadókkal is. Míg öt éve megjelent utolsó lemezüket az Alternative Tentacles hozta ki. A múltban tehát komoly fényűzés zajlott a föld alatt.

Hát, ez a történet úgy kezdődött, hogy egy East Bay Ray nevű tag valamikor az egyezményes időszámítás szerinti 1978. évben letalált egy akkor már punknak aposztrofált zenekar bulijára Kaliforniában, és ennek az elsöprő beteljesülésnek a hatására rajta is átégett a kinyilatkoztatás utáni vágy, így hirdetést adott fel néhány helyen, ahol hasonló izzástól kínszenvedő fazonokat keresett, egy új zenei forradalomhoz. Ez az üzenet volt aztán ami megtalálta az épp a Jethro Tull élménytől megrészegült, általános amerikai jókedvből kiutat kereső Jello Bifara nevű urat, akiben akkor már szintén pattanásig feszült a zenei inspirációk húrja. Aztán alig pár hónap múlva már Dead Kennedys néven üvöltött belőlük a California Über Alles, és minthogy úgy kerülték a hagyományos zeneipart, mint a drogoktól lepukkant vietnámi veteránok a munkát, meg persze a név választás és az üzenet sem volt kompatibilis a John Wayne filmek bűvöletében élő átlag amerikai popcorn cowboyok világával, így teljesen egyértelmű volt, hogy a teljes függetlenséghez saját kiadóra van szükség. Így született meg az Alternative Tentacles.

Az elmúlt év albumborítóival már sokkoltunk, kétszer is, és örömmel tapasztaltam, hogy a leggázabb és a legundorítóbb artwork-ök így megindítottak benneteket és remélem ez most lesz másképp. Talán azok összegyűjtése talán könnyebb volt, hiszen „csak” arra kellett rábökni, amelyik valami miatt kiveri a biztosítékot. Szerencsére a legszebb alkotások kiválasztása volt a sokkal nehezebb feladvány, mert igenis hosszú volt a lista, és ebből vettük – persze teljesen szubjektív módon – azt a tízet, ami a legjobban sikerült. Természetesen ez egy vélemény, a tietekét pedig várjuk odalent, vagy a FB-on. Tehát a hajtás után tavalyi év top 10 lemezborítója.

Az Unsane Occupational Hazard lemeze anno egy jókora lórúgással ért fel számomra. Az a lemez kegyetlenül horzsolt, és egy olyan szintű frusztráció volt benne, hogy egy paradoxonnal élve, öröm volt hallgatni. Az Unsanenek meg volt a maga egyedi hangzásvilága. Szénné torzított bőgő, olyan ének mintha egy félőrült egy magnetofonba üvöltözne, és mindez megütött egy olyan mély tónust, ami még a new york-i underground alá licitált. Mindez történt 1998-ban (amikor is már tíz éve működtek).