Csak nem azt hittétek, hogy idén nem folyunk bele az ország legfaszább alt-rock-kortársgitározós fesztiváljába?

Csak nem azt hittétek, hogy magatokra hagyunk, útmutatás nélkül, a hippik, régi kisrocksztárok és lelkes negyvenes menedzserek forgatagában?

Csak nem azt hittétek, hogy idén beérjük a FOO hagyományos, vaskos és részletes ajánlójával?

Nem? Ugye, nem!

Koncertbeszámolónk rendhagyó, hiszen a Donington Park-ban rendezendő Download Fesztiválon nem tettük tiszteletünket személyesen, hanem az internet segítségét használtuk ki, ha már a szervezők voltak olyan rendesek és on-line nézhetővé tették a feszt mindhárom napját, melyet a Download honlapjának webcast menüpontjában lehet elérni.

Nos a Hollywood Undead, a The Blackout, a Staind, a Billy Talent tegnapi koncertjéről lemaradtam és a Killswitch Engage bulijából is csak pillanatokat láttam, de a Limp Bizkit előadását már figyelemmel kísértem. Vagy én öregedtem meg, vagy csak nem járok sűrűn fesztiválra, de a tegnapi koncerteken a rock mellett annyi csöcsöt láttam, mint egy hosszabb pornóban. Ha csajt vett a kamera közelről az egyből húzta a pólót felfelé, mintha ez valami késztetés lenne. Volt itt kis csöcs, nagy csöcs, lógó és feszes, a csöcsök összes típusa képviseltette magát a férfi nézők nagy örömére, bár a csajok nagy része iszonyat rusnya volt. 

A Limp Bizkit jó formában van ezt a tegnapi egyórás koncert is megerősítette. Aki szereti őket, a Volt-on se hagyja ki a koncertjüket, mert Fred Durst-ék jó hangulatot csinálnak. A „zulu” harcosnak maszkírozott Wes Borland volt az unkium, de a korábban néha cikinek gondolt nóták is rettenetesen ültek élőben. Volt Rollin', My Way, Eat You Alive, mely közben a közönség közelébe merészkedő Fred-et, majdnem alsónadrágig vetkőztették, de a közönség két tagja által félig-meddig prezentált Full Nelson is nagyon ott volt a szeren, nem beszélve George Michael Faith-jének feldolgozásáról.   

A Jonathan Davis vezette Korn is igencsak kitett magért. A Korn igazi koncert zenekar, groove-jaik félelmetesen hasítanak élőben. A hosszú fekete szoknyában fellépő énekes élőben is azt énekel el amit akar, suttog, nyávog, hörög és nem mellesleg iszonyat jó frontember is. A gitáros Munky és a basszer Fieldy kőprofi, a dobos Ray Luzier pedig a legjobb dobosok egyike, de a két kisegítő – Shane Gibson gitáros és Zac Baird sampler-es – is kitett magáért. Bár a Korn napjainkra már nem hozza a korai lemezek egységesen magas színvonalát, a koncertprogramjuk bivaly erős. Az eljátszott nótákban egy hiba nem volt, és a koncert végén eljátszott Pink Floyd klasszikusok - Another Brick In The Wall és lezárásnak Good Bye Cruel World – vittek mindent, mint a piros ász.

Annyit megérdemelnek, hogy a setlistet leírjam, mert nagyon király koncert volt:

Right Now, Chi, Did My Time, Thoughtless, Falling Away From Me, Coming Undone/We Will Rock You, Shoots And Ladders intro, Helmet In The Bush, Here To Stay, Porno Creep,
Freak On A Leash, Y'all Want A Single, Divine, Somebody Someone, Blind, Got The Life,
Another Brick In The Wall.

Ezt követte az est fénypontja a Faith No More koncertje. A nyári fesztiválokra újra összeálló csapatot már sikerült egyszer élőben elcsípnem a PECSA szabadtéri színpadán valamikor kilencvenvalahányban. Ha visszagondolok arra a koncertre máig jó érzéseket kelt bennem és bíztam benne, hogy ez nem lesz másképp most sem. Nem lett másképp. A Billy Gould basszer és Mike Bordin dobos kivételével öltönyben fellépő csapat stílusosan a Peaches & Herb Reunited című feldolgozásával nyitott, de ami utána következett az maga volt a csoda. Mike Patton a frontemberek királya végig a hátán vitte a bulit. Hangja ugyanolyan, mint régen, de belevitte a zenébe későbbi meglehetősen avantgard projektjeinek vokális megoldásit is. Viszont működött a dolog! Visított, hörgött, szájdobolt, szájszkreccselt (ha van ilyen), egyszóval olyan hangok jöttek ki a torkán amik nincsenek is. Mindenki hozta egyébként az elvárt igen magas színvonalat, de mindenképpen külön ki kell emelni még Billy Gould basszert, aki biztosan a top háromba tartozik ezen a hangszeren, mert amit itt összepengetett tegnap arról csak felsőfokban lehet beszélni. A 70.000 ember pedig végig tombolta a bulit. Dalokat kiemelni nem lehet, legyen elég annyi, hogy mikor a másfél órás koncertnek vége lett a tömeg nem akarta elhinni, hogy vége van.

Aki megy az idei Szigetre ki ne hagyja őket!!!

Setlist: Reunited,  The Real Thing, From Out Of Nowhere, Land Of Sunshine, Caffeine,  Evidence, Poker Face / Chinese Arithmetic, Surprise You’re Dead, Easy, Last Cup Of Sorrow, Midlife Crisis, Introduce Yourself, Gentle Art Of Making Enemies, Take This Bottle,
Ashes To Ashes, Malpractice, Cuckoo For Caca, Be Aggressive, Epic, Mark Bowen,  Chariots Of Fire Into Stripsearch, We Care A Lot

A Download Festival mai és holnapi koncertjei is élőben követhetők. Jó szórakozást!

A cikk további részében három videót találtok a tegnapi napról (Limp Bizkit, Korn és FNM). Katt tovább!