…kis helyen is elfér, hát még ha gonoszak. Mondjuk talán jobb lett volna, ha ezt a nézőseregre igaz, de sajnos aznap este nem ez volt a jellemző. Viszont a színpadra annál is inkább. A DK kis termének a még kisebb színpadán a zenészek néha egymás hátát vakarták a gitárokkal, annyira nem volt semmi hely, de rajtuk tényleg igazán nem múlt semmi. A Fradi meccs okozta dugóba sikerült belefutni, de így utólag hál’ istennek, mert akkor talán még lehangolóbb lett volna a látvány, ami akkor fogadott, amikor a Stealing Axion kezdett játszani. Komolyan azon gondolkodtam, hogy alapítok egy közösséget az ott lévőkkel úgy, hogy az lesz a jelszó, mindenki nevét be kell mondani. Hidd el nem kellett volna zseninek lenni, hogy bejuss. Viszont bazi nagy pirospont, hogy ennek ellenére olyan szintű (bár rövid) műsort nyomott le a négy nem igazán popsztár alkatú csávó, hogy egyrészt kezdtek beszállingózni az emberek, másrészt nekem például igazán meghozták a kedvemet az új albumukhoz. Tényleg le a kalappal. Dallamos és technikás modern metált hoztak bemelegítésképpen.