Leszállította a legfrissebb nótáját a francia The Algorithm. Az elektronikát és a döngölős gitárokat szépen háziasító projekt friss szerzeménye, a Decompilation sem fogja meghazudtolni a receptet, konkrétan olyan a dal, mintha egy korai kétezres évekbeli akció sci-fi üldözős jelenete alól rántották volna ki.

Napjaink progmetáljának egyik legnagyobbra tartott zenekara, a brit Haken tavaly áprilisban jelentette meg legújabb, negyedik nagylemezét. A monumentális, és a kritika által is az egekbe dicsért Affinity turnéján ezúttal végre Budapestet is útba ejti a zenekar: a Dürer Kertbe tervezett program a nagy érdeklődésre való tekintettel visszakerül az A38 Hajóra.

Ezer dolgot tudnék felsorolni, hogy miért nem szeretnék Budapesten lakni és csak párat, amiért igen. Az egyik ilyen a kevés közül a koncertek. Mennyire tudom irigyelni azokat, akik csak úgy lesétálnak a Hajóra, ha mondjuk épp a világ nagy kedvenceik érkeznek meg kis hazánkba. Szóval ilyenkor marad a százhúsz kilométer utazás, logisztika a bulihelyszín és az átmeneti szállás között. Mindegy, de ne keseregjek, mert a mostani hétvégére olyan sztárgárdát sikerült az A38-nak Magyarországra hozni, hogy a djent szcénát szerető ember esze menten megáll. Az Animals As Leaders és TesseracT önmagában nagy durranás lenne, a kihagyhatatlan kategória, de így egymás után, egy estére összehozni - nincsenek szavak.

Ha az ember a got-djent-en körülnéz, akkor azért a The Algorithm a szokásosnál is speciálisabb, peremre való zenét játszik a sok bonyolult és összetett metalt játszó djent zenekarok mellett. Nagyjából a színtér zenekaraiban azért közös vonás az, hogy valamilyen szinten minden banda kockákból áll. Hogy miben kockák, az más kérdés, de mai témánk tárgya azért kedves számomra, mert egészen biztos, hogy emberünk egy IT kocka – kicsit én is, ezért mindjárt megvolt a közös pont, noha a második lemez, ez, amiről most szó lesz, fogott meg igazán. Az első valahogy elkerült. Az Octopus4 is majdnem. Hiszen elsőre, amikor elhatároztam, hogy ezt most végigülöm és meghallgatom, persze megint ment is a lejátszóból két dal után kifelé. De amikor a hangulat megjött és tényleg végigment az album, akkor ragadt meg végleg. Hogy mi is ez a kettősség?