A Room Of The Mad Robots bemutatkozó albuma Mechanical Sound Empire címmel december közepén jelent meg. A szerzői gondozásban kiadott albumot a zenekar teljes egészében meghallgathatóvá tette a Room Of The Mad Robots MySpace oldalon. A lemezmegjelenés okán beszélgettünk a zenekarral.
RS: Tudom, hogy már unalmas a kérdés, de mikor és hogyan kezdtétek, illetve változott-e valami, amikor Andres belépett a zenekarba?
Az egész 2007-ben pattant ki a fejünkből. Akkoriban mindenkinek volt, másik zenekara is. Igazából mókának indult az egész. Hárman alapítottuk a zenekart, Laci (dob), Joe (basszus) és Miki (gitár). Szerettünk volna egy olyan zenekart, ahol korlátok nélkül azt csinálunk, amit csak akarunk. Kipróbáltunk különböző zenészeket, de egyik sem hangolódott rá arra, amit csináltunk. Jöttek az ötletek és a számok. Éreztük, hogy ez több lesz egy kis örömzenélgetésnél. Szép lassan mindenki otthagyta a többi zenekart, amiben játszott és csak a MAD Robotsra koncentrált. Amikor megismertük Andrest, már az első próbán nyilvánvaló volt, hogy beleillik az összképbe. De valami még mindig hiányzott. Ez volt Gergő egyedi perka játéka. Változott e valami mióta Andres az énekesünk? Hát persze. Többet idegeskedünk. De viccet félre téve, elég nehéz idehaza olyan énekest találni, akinek ennyi karakter van a hangjában. És nem csak jó énekes, de emberileg is illik a képbe.
RS: A Myspace oldalatokon egy csomó hatást jelöltök meg a zenéteket illetően, amik nagy része érződik is a muzsikán. Mindannyian hasonló zenéket kedveltek vagy mindenki tolerálja a másik zenei ízlését? Egyáltalán hogyan születik egy Őrült Robot dal?
Ebben a zenekarban, öt zenefanatikus őrült van. Természetesen, megvannak a közös nagy kedvencek. Ezeket jelöltük meg hatásként. De emellett, mindenkinek megvan a maga érdeklődési köre. Ezt mindenki tiszteletben tartja. Nyílván a sok zenehallgatás miatt, rengeteg hatás ér minket, ami tükröződik is a zenénkben. De mivel nálunk nincsenek korlátok, bárki bármilyen témát hozhat. Legfeljebb kirúgjuk. :D A számírás az elég egyszerű módon történik. Lemegyünk próbálni, és nekiállunk kötetlenül zenélni. Pár óra múlva, már körvonalakban, de megvan a szám. Ezután hetekig játszogatunk vele. Vagy letisztul és akkor marad, vagy kuka.
A Bay Area thrash-veterán Exodus új albuma – mely kilencedik a sorban – Exhibit B: The Human Condition címmel 
A várpalotai Septicmen lassan thrash veteránnak számít, hiszen 1992 óta nyomatják ezt a fajta muzsikát, és a Transit már az ötödik lemezük. Ami némileg meglepő, hogy tavaly év végén kijött, hiszen valamivel kevesebb mint két évvel ezelőtt látott napvilágot a negyedik Negative címre keresztelt korong. Ez a hirtelen termékenység szerencsére jó dalokban öltött testet. 
Mihály Gergő énekes/gityós alább elég jó hírekkel szolgál az 
Korábban már hírt adtunk róla, hogy az 
1. Snakes For The Divine 
01. Farewell, Mona Lisa 
1995-ben alakult a Blind Myself. A legtöbb amatőr bandához hasonlóan, mi is egy garázsban kezdtünk el zenélni, gagyi erősítőkön és egy béna dobon. Óriási hatással voltak ránk a 90-es évek újító zenekarai, úgy éreztük nekünk is el kell kerülnünk a kliséket és meg kell találnunk a saját hangunkat, ami eleinte, törvényszerűen nem sikerülhetett. Aztán egyre jobban megtanultunk zenélni, egyre többet tapasztaltunk, egyre jobb hangszereink lettek, tovább sétáltunk a zene főutcáján. Készítettünk 5 lemezt, játszottunk 5 embernek és ötezernek, turnéztunk Európában és az Egyesült Államokban. Közben az elkerülhetetlen feszültségek miatt többen leváltak a zenekarról, sajnos, nem mindig jön ki egymással 4-5 különböző karakter. Ők sem vesztek el, mindenki érdekes, izgalmas dolgot csinál: Molnár Gábor New Yorkban él és a 1AEON nevű márkát készíti. Újra együtt zenél Gerry-vel, aki a Product lemezünkön játszott. Kolozsi Péter az Esclin Syndoban bőgőzik, Ivánfi Dani a Shell Beach-ben töri a dobverőit, Szabó Laci éppen megváltja a világot a Grand Mexican Warlockkal, Szalkai Tibi pedig megosztja az embereket a The Idoruval. Köszönöm nekik és a többi ex-Blind tagnak az együtt töltött időt!
A hülyenevű dél-walesi Pontypridd-ben 1997-ben alakult Lostprophets már a negyedik lemezét adja ki. Pályájuk elején pár szakíró az új Faith No More-t látta bennük, de szerintem elég rossz lencsét tehettek abba szemüvegbe, bár az tény hogy tehetséges gyerekekről beszélünk az esetükben. Az alternativ metál – sokaknak emo - kategóriájába sorolt csapat zenéjében metál nem sok van viszont az alternak nevezett ízek mellett egyre több az indie elem, meg néhol Coldplay és U2. Nem egy esetben meg olyan érzésem volt, mintha a Fall Out Boy vagy a My Chemical Romance brit megfelelőjébe ment volna át a csapat. Előző – 2006-ban megjelent – Liberation, Transmission című lemezükről pár dalt az unalomig játszott az MTV, gyakorlatilag nem tudtam akkoriban úgy odakapcsolni, hogy 10 percen belül ne Lostprophets szóljon.
A rock legendás bandája, a Kiss 2010 nyarán Európába érkezik „Sonic Boom Over Europe: From The Beginning To The Boom” (Hangrobbanás Európa szerte: A kezdetektől a robbanásig) elnevezésű turnéjával.
Nekrológ írásában nem vagyok jó. Sokáig gondolkodtam azon, hogy a Wendigo Audio Leash című albumáról írjak-e. Nem mintha nem érdemelnék meg, csak hát a csapat a lemez megjelenésével egy időben sajnos befejezte pályafutását, ami azt jelenti, hogy egy több, mint tehetséges bandával megint kevesebb van a hazai rockzenei palettán. 
Elkészült kisebb csúszással a Formal Logic zenekar első 3 számos koncept demója a „Flashed Upon”. A felvételek 2009 augusztusában készültek Miskolcon, Budapesten és Kazincbarcikán, illetve két vendégszóló hallható az anyagon, melyekért a görög Theodore Ziras és a finn Risto Kupiainen felel.