A székesfehérvári Doghitters 2007 óta tapossa a magyar underground ösvényeit. Felléptek már a kortárs metál-élet nevesebb előadói előtt (Blind Myself, Watch My Dying, Cadaveres, Wackor stb.), és most egy új kislemezzel jelentkeztek. Súlyos, őszinte hardcore-metal keverékről lesz szó a továbbiakban.
Eddig is figyelemmel kísértük munkásságukat, és alapvetően pozitív kritikákkal illettük őket: most sem lesz ez másképp. Három új szerzemény hallható az albumon (Elvárások súlya alatt, Fejben dől el, Most ébredj) illetve egy bónusz tétel (Liar), ami a 2009-es nagylemez egyik számának angol verziója. Kezdeném ez utóbbival. Nyilván jó dolog egy kis változatosság, de szerintem nem érdemes elmozdulni az angol nyelvű irányba. Persze, sajnos nemzetközileg eladhatatlan a magyar, de sokkal jobban áll a srácoknak. Őszintébb, és szigorúbb.
Nagyon rendben van minden szerzemény, igen jól űzi a zenekar ezt a metal-hardcore keveréket. Az Elvárások súlya alatt akár egy Replika lemezen is lehetne, amit én kifejezetten szeretek, a Fejben dől el című szerzeményben 1:07-nél mintha egy régi tufa Panterát hallanánk, a Most ébredj pedig egy igazi NYHC - magyarul.
Tudom, a szokásosnál rövidebb lett a kritika, de ez nem azért van, mert ne hallgattam volna meg elégszer (sőt), vagy ne tetszene a hanganyag. Egyszerűen nincs mit tovább ragozni rajta. Mindhárom szám szakítja az arcunkat rendesen, ízig-vérig dühös hardcore, súlyos riffekkel kiegészítve. Nagyon egyben van, igazi profi munka, nagyon találóak a szövegek is. És még a borító is jó. Tessék meghallgatni, aztán pedig ellátogatni Doghitters koncertre!
