A tavalyi FEZEN-es bulijuk után úgy voltam az Amorpis-szal, hogy nagyon sok újat úgy sem tudnak mutatni, akkor is az amúgy nagyszerűen sikerült Circle lemezzel turnéztak, mint most. Kicsit előljáróban inkább voltabb kiváncsibb az előzenekarra, a feröer-szigeteki Hamferd-re. Sajnos a műsoruk nagyrészéről lecsúsztam, talán az utolsó dalukra érkeztem meg, ekkor már szinte tele volt a küzdőétér, ezt tök jó volt látni. A Hamferd egy durván mélyre hangolt doomzenét játszó banda és első ránézésre az öltöny nyakkendő összeállításban úgy néztek ki, mint akik a szalagavatóról jöttek ide játszani, de a zene alapján inkább voltak ő koporsót cipelő emberek egy temetésen. Az énekes srác hangja annyira jól dörgött, hogy kedvet kaptam utánajárni munkásságuknak, kínzóan jól szólt az egész.
Ami viszont még nagyon meglepő volt, hogy mennyien érkeztek a koncertre barátnővel (vagy pasival), akárhova néztem, egymásba kapaszkodott párokat láttam, néha olyan konszolidált megjelenéssel, hogy egy színházba is besurranhattak volna. Nyilván az Amorphis népszerűsége hozta így, hogy ebből vasárnapi randi programot lehetett varázsolni - furcsa, de jó volt látni, hogy a lány-fiú arány ennyire kiegyensúlyozott volt.
A kiírthoz képest némi csúszás (tényleg nem sok) után az új lemezből faragott intróval indította az estét a legendás finn banda. Szépen beszállingóztak a zenészek, végül persze Tomi Joutsen lépett oda a steampunk mikrofonhoz és csapott bele az estébe a Shades Of Gray-jel. Nem meglepő, hogy az új lemez adta a koncert gerincét, de azért szépen keverték a régi kedvenceket is. A Circle öt dal adott a 16 dalt tartalmazó setlist-be. Két új dal - a Narrowpath volt a második - után a Skyforger-ről szól két nóta, a Sampo és a Silver Bride. Az első két dalnál, mint a hangzás fura lett volna, mert nem igazán lehetett hallani az éneket, minden más viszont nagyon jól szólt. A Skyforger-es etapra, viszont rendben lett minden. A Circle-ről szólt a Wanderer, aztán szépen utaztunk egy kört a régi lemezek között. Olyan klasszikusokat hoztak, mint az Against Widows, a My Kantele az Elegy albumról (1996) vagy az Into Hiding, a Thousand Lakes-szel a Tales from the Thousand Lakes lemezről, 1994-ből. Aztán újra visszakanyarodtunk egy dal erejéig az új lemezhez, a Nighbird's Song-gal, de a legnagyobb pacsi a zenekarnak azért jár, mert előkotortak egy dalt a '92-es The Karelian Isthmus debütáló lemezükről, a Vulgar Necrolatry-t. Az első lemezén a zenekar még tufa death metalt nyomott és így ezért az este közepébe csempészett vadulás kimondottan jól ült. Remélem sok helyen elhangzott a párok hölgytagjaitól a varázskérdés: "hova hoztál Te engemet?!"
Az első etapot aztán visszakanyarodva a dallomosabb világ felé egy Eclipse dallal (The Smoke) és két újabb dallal zárták, köztük persze az Circle talán legjobb szerzeményével, a Hopeless Day-jel. Persze a ráadás nem maradt el, mert a szép számú és lelkes publikus azonnal visszavárta a kedvenceket. Három dallal jöttek vissza, egy újabb intro után (ez a Skyforge-ra épült). A Sky Is Mine és a Black Winters Day után a House Of Sleep zárta le másfél órás programot.
Meglepett az Amorphis, őszintén szólva. A FEZEN-es fesztiválos buli után úgy gondoltam, hogy nagy újdonság nem lesz a koncert. Oké, akkor nem a legideálisabb körülmények között és időpontban játszottak (fél hét - 34 fok). De a mostani buli minden elemében jobb volt. Övék volt az este és ezt ki is használták, ahogy kell. A közönség pedig - ahogy kell - imádta őket. Ezért szeretem jobban a klubos bulikat. Közvetlenebb a kapcsolat zenész és rajongó között. Az Amorphis (most is) igazolta hírnevét és státuszát, pöpec kis bulit rendeztek. A lehetőségért hatalmas köszönet a zenekaroknak, a CONCERTO-nak és persze a Club 202-nek!
A margóra: egyetlen probléma, ha népszerű zenekar jön koncertezni kis hazánkba, hogy a népszerűség miatt szélesedik a koncertet látogatók palettája is. Emiatt megjelenik az eseményen a nem túl bonyolult, ám egy sör után magát rendkívül rendkívül humorosnak képzelő őstulok is. De most komolyan, mekkora parasztnak kell ahhoz lenni, hogy a szárazra nyalt műanyag söröskorsót a tömeg széléről középre b@ssza?! Erről mikor lehet végre leszokni?!
FOTÓK: TÖRÖK TAMÁS
