Egyes szabály: Mindig tiszteld az ősöket! Még akkor is, ha már olyan világban élsz, ahol az is szakállasnak számít, amit negyed órával azelőtt görgettél lejjebb. Kettes szabály: Mindig hallgasd az ősöket! Mert azok többnyire nem szakállasok, hanem bajuszosok voltak és bajuszaik alatt ők nyomták le először úgy azt a gitárpedált, ami aztán bandák tucatjainak a hangzását határozta meg, amiktől végezetül te is be vagy leborultál. Azokat a bajuszokat ugyanis a hetvenes évek elején növesztették olyan bandák tagjai, akik zenéjükkel mélyebb, sötétebb, misztikusabb erővonalakat húztak a rocktörténelem kéreglemezeire. A Black Sabbath hatására vagy csak épp azzal párhuzamosan. Azonban a rituális rémtettek őslényparkjában a stílus említett atyain túl van még néhány banda és nagy hatású lemez, ami már akkor doom volt, amikor még a stílust jellemző kifejezés sem igazán létezett. Ezekből szedtük most össze talán az öt legfontosabbat.
Amik közül az első a Wicked Lady, akik szintén a brit szigeten alakultak és alkottak. Ahol első lemezük a The Axeman Cometh megjelenési éve szintén 1970 volt. Ezen pedig már nyilvánvalóan hallható, hogy a korhű hard rock zenéknél sokkal borultabb tónusú. Ezt a vonalat azonban a két évvel később megjelent második lemez talán még karakteresebben hozza. A tíz perces dalok után itt már hallható a lemez végén egy 22 perces gyöngyszem. A Sin City szövege pedig talán még pesszimistább, mint az első lemez dalai. Így a többször újra kiadott Psychotic Overkill vált klasszikussá.
Első lemezük nyitótétele szinte hihetetlen. Nemcsak, hogy a doom klasszikusok ősgyíkja, de talán a heavy mellett a black és a gothic vonalak előrevetítője is lehet ez a lemez. Hiszen a mindössze három lemezt megélt olasz Jacula ördöngös progresszív rockjának születési éve 1969. Vagyis debütáló lemezük az In Cauda Semper Stat Venenum az elsők között előzte meg korát temetőszagú billentyűivel, gitárjaival.
A progresszív rock oldaláról pedig más hatások is érték a későbbi metál zenéket. Ilyen szempontból pedig megkerülhetetlen a japán Flower Travellin Band szintén első stúdióalbuma a Satori. Mind a gitárjáték, mind az ének, vagy akár a dobtechnikák terén mértékadó mintává vált a későbbi zenekarok számára, akik közül sokan meg is említik ezt az albumot, ami végül 1971-ben látott napvilágot és több tételénél is nyugodt szívvel használható már a heavy metal címke. Miközben vastagon pszichedelikus cucc is.
Aztán itt van gyűjteményünkben a vegytiszta vintage doom. Akik szintén nem Amerikában alkottak, hanem Skóciában. Ők pedig az Iron Claw. Olyan formabontó hard rock nótákkal, mint a Clawstrophobia vagy a Skullcrusher, amiket szinte hihetetlen, ha Scott Wino Weindrich még nem dolgozott fel, mert biztos rommá hallgatta őket. A mindössze négy évet megélt banda lemezei hivatalosan csak sokkal később jelentek meg, de egy gyűjteményes anyagukat elő tudtuk kaparni.
Az utolsó lemez pedig lehetne egy Pentagram album is, hiszen ők is a hetvenes évek elejétől mentek ebbe az irányba az államokban és lettek a Sabbath mellett az egyik legnagyobb hatású zenekar, de mi egy kevésbé ismert bandák választottunk kicsit későbbről. A Witchfinder General neve ugyanis a nyolcvanas évek elején jelent meg a színtéren és szintén Angliában. Első, Death Penalty című lemezük pedig nem csak botrányos borítójával tűnik ki a sorból, mely még elődjei után is határátlépésnek számított a temetőben legyilkolt modellel, de a tradicionális doom műfajban meghatározó tiszta énekhangot is hozza Zeeb Parkers által.
