Amilyen jól indult az idei év hazai thrash szempontjából a friss Remorse lemezzel, thrash metal ügyileg épp annyira eseménytelennek bizonyultak az elkövetkező hónapok. Október közepén azonban megjelent egy olyan kisebb lélegzetű kiadvány, ami méltán tarthat számot a Moby Dick/Remorse/Bloody Roots/Innistrad tábor támogatóinak figyelmére.
A Félelmek közt élni új megjelenés ugyan, de a képlet nem ilyen egyszerű... A Barcsról indult Butchers ugyanis a thrash aranykorában, a 80-as évek végén bukkant fel magyar nyelvű demo kazettáival. A srácok a hőskorban kb. fél évtizedig voltak aktívak, a kortársakhoz hasonlóan hivatalos kiadványig ugyan ők sem jutottak el, de demóik révén a hazai másodvonalban mozgolódtak. A ma már ötvenes arcok közül ketten tavaly rúgták be újra a motorokat és egy három dalt tartalmazó kislemezzel tértek vissza. Betlehem József énekes/gitáros/basszusgitáros és Dernanecz Zsolt dobos újra odatették magukat.
A képlet hasonló, mint a The Troops Of Doom esetében, ahol a Sepultura ősfelállásának gitárosa, Jairo Guedz EP-k formájában porolgatja le a bő három évtizedes korai nótákat. A három régi Butchers dal újravett verzióját tartalmazó tavalyi, Füst, tűzvész, romok… című digitális EP után itt a folytatás. Újabb három Butchers nóta a Subscribe gitáros, Horváth Attila hangmérnöki közreműködésével, ismét profi borítóval - sajnos - újra csak digitális formában.
A címadó és az Ember-állat a korai demókon nem szerepeltek, arról pedig nincs információm, hogy ezek friss szerzemények-e, vagy szintén harminc éves dalokról van-e szó, melyek a maguk idején lemaradtak a régi kazettákról. A most is záró szerepet kapott Menjetek máshoz vigaszért viszont az utolsó, azaz az 1992-es kazetta záró nótája volt. A három dal klasszikus magyar thrash, melyekre rányomja magát Józsi jellegzetes, egyéni ízű riffelése. A tavalyi anyaghoz képest számomra a legfeltűnőbb változás az, hogy ezúttal az énektémák jóval sokszínűbbek lettek. Természetesen maradt a megszokott üvöltés, de Józsi a lehetőségekhez képest most jobban igyekezett variálni a vokálokkal is. A hagyományosabb szerkezetű címadó egy jól sikerült stílusgyakorlat, közepesen gyors tempókkal előadva, váltásokkal, kiállásokkal színesítve. Mondhatnánk, hogy úgy, ahogy kell… Az Ember-állat című dalnál a leginkább szembeötlőek a már emlegetett változatosabbra vett énektémák. A ráncfelvarráson átesett Menjetek máshoz vigaszért pedig harminc év után is üt.
Az előzmények tükrében talán mondanom sem kellene, hogy a profi stúdióban, értő fülekkel rögzített EP (vagy tetszés szerint nevezhetjük akár demónak is) úgy szól, mint gyakran más bandák nagylemezei sem. Aki valaha is kedvelte a magyar nyelvű thrash-t, jobb, ha mielőbb rákeres a dalokra a megfelelő digitális felületeken! A végére csak két kérdésem lenne; hol maradt a fizikai formátum – azaz lesz-e valaha Butchers nagylemez -, illetve vannak-e tervben koncertek…?!
