Jeff Waters, az Annihilator főnöke (kevésbé eufemisztikusan: az Annihilator egy személyben) nemrég részletes interjút adott a közelmúlt történéseiről és a jövőbeni tervekről. Sok érdekeset és meglepőt mondott, ezekből szemezgettünk.
Jeff már négy éve Londonba költözött, elsősorban azért, hogy közelebb legyen a történésekhez, ugyanis, bár a zenekar Kanadából származik, évtizedek óta nem léptek fel a nagy víz túloldalán. Új otthonában egy stúdiót is berendezett, de akkor még nem gondolta, hogy a tervezettnél több időt fog ott tölteni, a világjárvány miatt. Az utóbbi időben azonban nem új Annihilator dalokon dolgozott, hanem a korábbi lemezek újrakiadásain. Szép sorban érkezik majd a teljes életmű, méghozzá bónusz-finomságokkal feltuningolva. Az első már meg is jelent Metal II címen, Dave Lombardo és Stu Block vendégszereplésével (ITT írtunk róla részletesebben). Lombardo azóta a Testament turnén szolgáltatja a kettőnégyet, de Stu maradt a fedélzeten, és a közelgő turnék énekese lesz.
A diszkográfia ráncba szedése mellett ugyanis koncertezni is fognak, és végre Amerikát és Kanadát is bejárják majd. A műsort erősen a korai anyagokra építik, és az első három lemezen szereplő zenésztársak és énekesek felbukkanása is esélyes. Ha már Jeff sosem titkolta, hogy szerinte a Never, Neverland a valaha volt legjobb lemezük, név szerint is megemlítette Coburn Pharr énekest, aki jó eséllyel megjelenik majd különleges vendégként. Az első számú énekes Stu Block lesz, Jeff pedig marad a gitározásnál. Nagyon jófej módon elismerte, hogy amúgy sem valami nagy szám a mikrofonnál, továbbá igencsak megterhelő számára egyszerre énekelni és gitározni, meghagyja ezt az olyan zseniknek, mint Hetfield vagy Mustaine.
Miközben az Annihilator teljes gőzzel hajtja a nosztalgia-vonatot, új nótákat ne várjunk tőlük. 17 sorlemez és 175 dal kiadása után (nem én számoltam össze, ő mondta az interjúban) Jeff úgy érzi, ebben ennyi volt, a dolgok jelen állása szerint újak már nem születnek. Ezt tekinti a zenei örökségének, és az újrakiadások fő célja, hogy egységes formában továbbra is elérhető legyen.
De a legjobbat a végére hagytuk: amíg az Annihilator lassan átvált "heritage mode-ba," Jeff egy új projekten dolgozik. Friss zenekart alapított, aminek egyelőre nincs neve, és a tagjait sem mutatta be. Annyit árult el, hogy hard rockot játszanak majd, és egy egész albumra való saját dallal jelentkeznek. Megígérte, hogy nem "Zoom-lemez" vagy karantén-lemez lesz, hanem egy régisulis anyag, amit rendes stúdióban vesznek fel, és nem az interneten küldözgetett fájlokból kalapálnak össze. A megjelenést jövő nyárra várhatjuk, mert a gyártás és a promóció előkészítése több időt vesz igénybe mostanság. Reméljük, azért pár előzetest hamarabb is átcsúsztatnak a küszöb alatt.
A Waters-művek tehát dübörög tovább, és ha új Annihilator dalokat már nem is gyártanak nekünk, az újrakiadások, a nosztalgiaturné, és az új hard rock lemez mindegyike bőven a "várós" kategóriába tartozik. Addig is, hogy könnyebben teljen a várakozás, nézzük meg a Human Insecticide egy jól sikerült élő felvételét 2014-ből!
