RockStation

Fattyú - Puszta (Transylmedia Records, 2023)

2024. január 22. - rattlehead18

291731295_1213988116088835_3971978873275039939_n.jpg

A huszonegyedik században már a hazai underground viszonylatában sem szokatlanok az egyszemélyes formációk. Ezek terepe pedig elsődlegesen a black metal. Ebben a szűk körben a teljesség igénye nélkül megemlítendő a Denevér, a Vrag, a Solus, a Rém, a Marblebog vagy a korai Aornos neve, illetve jelen írás tárgya, a Fattyú is ide tartozik.

A kunsági formáció a saját értelmezése szerint tálalja a black metalt. Ez az értelmezés pedig mára odáig vezetett, hogy a projektet ezzel a skatulyával badarság lenne elintézni. A Fattyú név mögött álló Avius az irányzatra jellemző módon szoros kapcsolatot ápol a természettel. A tematikát tekintve pedig a szerző számára a szűkebb környezete, vagy ahogy a lemez címe is mondja, maga a Puszta kimeríthetetlen táptalaj.

A Hagyaték című 2018-as debütálás szövegi szempontból még más megközelítésen alapult, így némi fantasy behatást is megengedve alapvetően a folklórból merített. A két évvel későbbi folytatás – Az Alföld sötét szíve – azonban már teljes egészében a fenti tematikára építkezett. A két nagylemez mellett a Fattyú eddigi útját számos egyéb kiadvány, elsősorban EP-k is szegélyezik. Ezek között digitális kiadványok épp úgy akadtak, mint kazetták és CD formátumú megjelenések.

A Puszta nemcsak tartalmi, hanem formai szempontból is az eddigi legkomolyabb teljesítmény Kunszentmárton irányából. Avius, azaz Madarasi Tamás a korábbi kiadványokon a zenei oldalt tekintve már kísérletezett a dark ambient és a dungeon synth irányzatok black metalba történő integrálásával. A folyamat 2023-ra ért odáig, hogy ezek a Fattyú black metaljának szerves részét képezik, vagyis az egyes alirányzatok ma már nehezen lennének leválaszthatók egymásról. Ahogy a promóciós lap is említi, a dalszövegek szempontjából kiemelendő, hogy a fantasy-ra utaló elemek eltűntek, helyüket pedig a természet, maga az Alföld, illetve Tamás szűkebb pátriája, a Hármas-Körös kanyarulata vette át. A Puszta már megélt egy kazettás megjelenést, a 2023-as, háromszáz példányos CD változatot pedig egy új hazai kiadó, a miskolci Transylmedia Records gondozza.

A sokszínűséget nemcsak a közreműködők változatos névsora, hanem önmagában a zenei oldal is garantálja. A tematika magában hordozza a terjengősség csapdáját, de ezt szerencsésen sikerült elkerülni, a Puszta a bónuszok nélkül negyven perc sincs. Az egyszerűsége és akusztikus kísérete ellenére is ijesztő monológ – Puszta gyomra – gyorsan be is rántja a hallgatót, a kiszámíthatatlanság pedig az egész lemez egyik legfőbb jellemzője. A BIPOLARIS frontember, Soma közreműködésével készült Légzés nagyon távol áll a black metal bármely formájától. Kísérleti jellege szerencsére nem hozzá magával azt az automatizmust, miszerint a szerzeménynek egyúttal befogadhatatlannak is kell lennie. A vánszorgó Mikor anyánk című tétel egy könnyebben áttekinthető darab. A korai Black Sabbath szellemében íródott fejezet színtiszta doom metal, melyhez tökéletesen passzol Varsás Gábor fájdalmas éneke. A karizmatikus vezérdallamra felfűzött Kisasszony könnyei esetében különféle post behatások érhetők tetten, legyen szó akár rockról, akár black metalról, de elintézhetném az egészet az avantgárd megjelöléssel is - Kátai Tamástól szoktunk kapni ehhez hasonló darabokat. A Lengj, csak lengj a maga sejtelmes narrációjával filmzeneként is megállna a lábán, de egy váratlan fordulat révén úgy teljesedik ki, mintha egy soha meg nem írt Watch My Dying nóta post metalos remixe lenne. A vontatott, groteszkbe hajló Délibábról a norvég Solefald dolgai ugrottak be, a Rém és a Mutilation Case révén ismerős N mély hörgése és rikácsolása azonban tovább árnyalja a képet. A VCDXL (MMMMMCDXL) című kreatúrára bizonyos részletei és a vokálok révén rá lehet ugyan húzni a black metalt, de ez a hét perces, vontatott, majd sodróvá váló pokoljárás is beveti az ambient eszköztárát. A megnyugvást végül a természet hangjaira épülő Elmegyek lélekharangja hozza el.

A Puszta tehát egy, a tematikája és a hangulata révén egységes, de zeneileg szerteágazó darab, mely kevés kapaszkodót, de annál több váratlan fordulatot ad a hallgatónak, cserébe viszont koncentrált figyelmet követel.

4kop.png

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr7418306413

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum