Idén részem volt mindenben, ami csak keserítheti egy fesztiválozó életét: hátráltatott árvíz az utazásban, eső, sár, hideg Hegyalján, extrém hőség a Balatonnál. Csehországban az árvíz kivételével részem volt mindebben egyszerre. A harmadik napra elromlott az idő és kiadós eső áztatta el a fesztiválozókat. Nem tudom hány fajtája létezik az esőnek, de szerintem sikerült az összeset megtapasztalnom a szitálástól a záporon át a felhőszakadásig. A hőség után előkerültek az eddig feleslegesnek látszó pulóverek, esőkabátok, és a hidegvizes zuhanyzó nem látszott már olyan vonzónak mint az előző napokban...
Azt is megértettem, hogy miért is hívják a fesztiválozók "the hill of death"-nek a kempinget az erődtől elválasztó dombot, amelyen még csak-csak felküzdi magát a fesztiválozó, de a leereszkedés könnyen történhet gatyaféken és még csak inni sem kell hozzá, elég egy kis eső és egy rossz lépés. Programot terveztem magamnak, így a nap egy részét a városban töltöttem és csak délután mentem be a fesztiválra. Néhány zenekarról lemaradtam, de ha már ilyen messzire elutaztam a helyi látnivalók is érdekelnek és ezekre áldoztam időt a fesztivál rovására.