Már hat éve annak, hogy megjelent a Dimmu Borgir legutóbbi albuma, az Eonian, azóta pedig csak egy, a feldolgozásdalaikat egy kupacba szedő lemez érkezett tőlük, ami elég karcsú. Silenozék viszont úgy érzik, semmi okuk kapkodni (azelőtt is nyolc év szünet volt az Abrahadabra után), inkább kihasználják a rendelkezésre álló időt és formálgatják az anyagot.