
Budapestre jön a Masters of Reality

Chris Goss neve hallatán tízből heten hülyén néznek maguk elé a maradék három viszont elismerően biccent és hogy mindjárt az elején megmondjam a nettót a legújabb Masters Of Reality főleg nekik szól, a többiek kezdjék az ismerkedést inkább a Deep in the Hole-lal.
Heti dalmegosztásunkban zsigeri- és progresszív death metal, retro thrash szellemiség, modern zúzda és visszatérés 16 év után. /Fotó: Spiritbox/
A vidékiség sok esetben táplálja a kreativitást, főként akkor, ha az ember erősen unatkozik. Az unalom reciproka a kultúra, amibe aztán mindenféle művészeti ág beleszuszakolható, élen a zenéléssel. Ha szűkebb lakókörnyezetedben nincsenek jó zenekarok alapíts egyet, ha nincs hol fellépni, old meg magad. Ez a gondolat áztatta a kaliforniai sivatag homokját is, amiből végül a (varázs)gomba módra szaporodó bandáknak köszönhetően kisarjadt a palm desert-i zenei színtér.
A Csillagok háborújából megtanulhattuk, hogy mindig ketten vannak: egy mester és egy tanítvány. A stoner / desert rock szintérre is igaz ez az állítás és bár sokan gondolnák, hogy Josh Homme jelenleg a sivatag királya (királynője) ez koránt sincs így, mert van valaki aki előtt a Ginger Elvis is fejet hajt.
A Chris Goss vezette Masters Of Reality – ma már igazából csak ketten vannak, Goss és a dobos John Leamy – 1986-ban alakult Syracuse-ban, New York államban és a Pine/Cross Dover még csak a hatodik lemezük. Huszonhárom év alatt nem olyan szédületes termés, de ha azt vesszük, hogy az idén szeptemberben 50. szülinapját ünneplő mester gyakorlatilag létrehozott egy stílust - de minimum bábáskodott a létrejövetelénél – akkor már értékelendő a dolog.
Nos Chris Goss nevéhez fűződik a Palm Desert szcéna létrejötte és így mindjárt tiszta a kép azoknak is, akik eddig nem tudták miről beszélek: desert/stoner rockot ma nem játszanának a grószfater nélkül, legalábbis ilyen nagy számban nem. Az idők folyamán Goss igazi kultikus alak lett, akit sokan mégis inkább a Kyuss és a korai Queens Of The Stone Age lemezek producereként ismernek, mintsem gitáros/énekesként. Vendégként ma is rengeteg előadó lemezén működik közre, bizonyára ezért jut kevesebb ideje saját zenekarára.
A Pine/Cross Dover-t megelőzően elég régen, egészen pontosan öt éve jelent meg Masters Of Reality lemez, de a Give Us Barabbas egy nagyon nehéz hangvételű, nehezen szerethető lemez lett. Goss bátyó az új lemez kapcsán azt emlegette, hogy ez általánosságban véve rockosabb lesz és örülök neki, hogy igazat mondott. Az igazsághoz azonban mindenképpen hozzátartozik, hogy a Masters Of Reality nagyon sokféle stílusból táplálkozik, ne várjon tehát senki színtiszta desert rockot, hiszen a MOR zenéjében éppúgy megtalálható a hard rock és a blues, mint a progresszív és experimentális rockzenék stíluselemei. Természetesen, most is vannak kisegítő zenészek: David Catching és Mark Christian gitáron, Brian O'Connor és Brendon McNichol pedig basszusgitáron működött közre.
Pine/Cross Dover címmel augusztus 24.-én jön ki a Chris Goss vezette Masters Of Reality új albuma. A Kyuss lemezek producereként is ismert mester az előző lemezzel ellentétben rockosabb anyagot ígér.
A lemezen a következő dalok kaptak helyet:
Part One: Pine
01. Absinthe, Jim And Me
02. King Richard TLH
03. Worm In The Silk
04. Always
05. Johnny's Dream
Part Two: Cross Dover
06. Up In It
07. Dreamtime Stomp
08. Rosie's Presence
09. The Whore Of New Orleans
10. B) The Pharacies Fall
11. C) The Wicked Flood
12. Testify To Love
13. Alfalfa
A 13 dal közül a King Richard TLH felkerült a Masters Of Reality MySpace oldalára.