Teljesen kiment a fejemből az utóbbi hetekben, hogy lesz ez a buli, de aztán szerencsére tegnap ismét beleakadtam a felhívásba, így egy hirtelen jött ötlettől vezérelve baktattunk le este a régi Közvágóhíd területén lévő R33-ba, mivel a tegnap délután óta, a Népligetben zajló metal fesztivál programját nézegetve elég gyorsan rájöttem, hogy azt nem kimondottan nekem szánják. Ez a koncert viszont egy tökéletes péntek esti programnak bizonyult így utólag, bár ismerve a fellépőket, volt azért egy olyan sejtésem, hogy kellően tarkón fog verdesni a kínálat.

A Turbo zenekar énekesének, Tanka Balázsnak egyik kedvenc vidéki klubja a kiskunfélegyházi Rocktár, így nem volt kérdés, hogy a tavasszal kialakult helyzetben a fővárosi adománygyűjtés élére álljon és további zenészeket, zenekarokat toborozzon maga köré a pesti RockRandiba szervezett koncertestre. A fellépők és a klubba olykor alig-alig beférő közönség igen szép összeget gyűjtött össze, így ennek is köszönhetően közel fél évvel később újra nagy örömmel tesz eleget a Turbo az újjáalakult Rocktár meghívásának.

Mai Videjó! rovatunkban folytatjuk a pár napja újból jelentkező Magyar dal napja sorozatot így megint két magyar versenyző szerepel most itt. Az újkígyósi Baby Bone Supernova című jól sikerült lemezéről már a második klipet láthatjuk. A házilag készült YZLK után a lemez egyik legjobb dalára - az öngyilkosság témakörét boncolgató – Angyalszív című dalra készült egy ötletes, alacsony költségvetésű videó.    

A VL45 Into The Dice című lemezéről Saabi kolléga írt elismerően. Most a Moleman című dalra készült igencsak minőségi klip.

Én személy szerint a VL45 bemutatkozó demóanyagai után már nagyon vártam a debüt nagylemezt arra számítva, hogy a szívemhez oly közel álló mélyrehúzott, doomos riffekből egy betonkemény anyagot fog gyúrni a csapat. Nos, végre itt a várva várt nagylemez és azt kell mondjam, hogy várakozásaim többnyire kielégítést nyertek, és bár az Into The Dice nem az év lemeze, egy nagyon korrekt, böcsületes munka, amely jobb pillanataiban fölényes könnyedséggel  hasogatja le az ember arcát és bontja rá a házat. Jó cuccon tessék hallgatni és a nyakficamra vigyázni közben!

Annak, aki ismeri a korábbi demók tartalmát, néhány dal ismerős kell legyen (Cementmixer, Shoot-Shoot Song, A Better View). Szerencsére a lemez zömét új felvételek teszik ki, melyek kellő változatossággal bírnak ahhoz, hogy ne unatkozzon az ember. A súlyos pörölyként szaggató riffek kedvelői biztosan nem fognak, hiszen Sabbathi ős-doom-riffekre épül itt minden továbbra is, ugyanakkor  rengeteg jól működő ötlet van az új dalokban. Szabó Dávid angol szövegei nagyon jók, a hangzás kellően monumentális a stílus kívánalmai szerint - érződik minden egyes hangon a belefektetett munka. A VL45 nem siet el semmit, de jól teszik. Az eddig jobbára csak koncerteken és klubfellépéseken megjelenő csapat az élő performanszok mellett kellő időt hagyott rá, hogy ez a teljes albumnyi anyag összeérjen és nagyon jól tették, hogy nem kapkodták el.

A Hammer Music gondozásában júniusban is érdekes anyagok láttak napvilágot.

A 2003-ban útjára induló ALCOHOL, szemtelenül fiatal tagokból álló, már nevében is igen kifejező zenekar első lemeze, az Ezen a szinten 2007-ben jelent meg és két évvel a debütalbum után most itt az új nagylemez, Házam egy kocsma címmel, 10 saját szerzeménnyel és egy Motörhead feldolgozással. Zenéjük dallamos metal motívumokat felvonultató, rock & roll-os riffekkel tűzdelt és változatos szövegvilággal rendelkező anyaggá érett a második nagylemez idejére.

Rettentően laza és fiatalos szövegeikkel, dallamos nótáikkal és azzal a lendülettel, ami bennük van, le sem tagadhatnák a fiúk, hogy mi is a fő érdeklődési körük (természetesen a zenélés mellett...) Az új anyag mind a 11 dala igazi alkoholos ízzel átitatott, slágergyanús koncert kedvenccé fog avanzsálni, így érdemes már most elkezdeni az ismerkedést. Hamarosan klip is készül a lemez címadó dalához kapcsolódóan, a csapat pedig a nyáron látható lesz a Balaton Music Wave-en, ahol a nagyszínpadon mutatják majd be új anyagukat.

Track lista: 1. Péntek 13.; 2. Semmilyen rendszer; 3. Házam egy kocsma; 4. Mobil-baby; 5. Naplopók; 6. 8 hónap nyár; 7. Messze a Mennyország; 8. Felejts el; 9. Minden marad a régi; 10. Függőség; 11. No voices in the sky (Motörhead)

Alcohol hivatalos weboldal
 

A PROBLEMS zenekart 2005-ben alapította Molnár Tamás és Kostyán István. Az akkor még főleg a Vajdaságban próbáló négyfős zenekar mára már két új tagot tudhat magának dobos és basszusgitáros poszton. Előbbit Riskó András, utóbbit Török Attila (Tesstimony) tölti be. Egyszerű, rövid és tömör, de annál sokat mondóbb pár sor a zenekar megfogalmazásában a lemezzel és önmagukkal kapcsolatban: „Meguntad eddigi próbálkozásaid, életed kudarcait, szenvedéseit? Ember ébredj, állj ki a sorból és hallgasd az új kislemezével jelentkező 4 tagú budapesti Problems zenekart. Szemfelnyitás és őszinte gondolatok...”

A zenekar stílusa leginkább a Slipknot – Korn – Depresszió – Tankcsapda - Replika vonalán mozog, így főként a fent említett csapatok rajongóinál fog majd betalálni a lemez. Erre a linkre kattintva megtekinthettek egy klipet, méghozzá a címadó nóta demo verziójához kapcsolódóan. Az ötszámos anyag június elejétől kapható, az Edge Records gondozásában, a csapat pedig jelenleg a nyári koncertdátumokat fixálja, majd ősz végén újra stúdióba vonulnak, hogy felvegyék a teljes nagylemezt.

Track lista: 1. Ember ébredj!; 2. Meddig tart?; 3. Túl sok; 4. Elbaszott rendszer; 5. Nálad vagy nálam

Problems hivatalos weboldal | Problems MySpace oldal

 

A 2005-ben alakult SUNDAY FURY  második nagylemeze a napokban kerül a boltokba, A Men From The Grey Town címmel, 15 saját dallal és egy Beatles feldolgozással, a Helter Skelter-rel (ami már a tavalyi Wasted Time EP-n is szerepelt). A zenekar Vác szürke városából jött, ahogy a második lemez címe is mutatja. Ennek kontrasztjaként a lemez a metal zene számos stílusát felvonultatja, műfaji korlátok nélkül. A dalok megírásánál a legfontosabb szempont általában a lendület és az erőteljes kifejezésmód. Ez a lemez a második nagylemez a sorban, elkészítése másfél évig tartott tehát volt idő átgondolni a hangszereléseket. A keverés és a maszterelés a Bakery Stúdióban készült, Bodnár Péter irányítása alatt.

A zenekar nagyon elégedett az eredménnyel, már csak a közönség reakciójának tesztelése van hátra. A Black Label Society, Entombed, Machine Head és Morbid Angel hatásokat is felvonultató anyag az Edge Records gondozásában jelenik meg 2009. június elején, a csapat pedig a Down és a Voivod közönsége előtt a Petőfi Csarnokban bizonyított. Vendégként szerepelnek a lemezen: Vörös Attila – gitár (Pride of a Mankind); Makó Dávid – ének (Fool Me)

Track lista: 1. Bad Thoughts in the Heat; 2. Boys from the Dark House; 3. Pride of Mankind; 4. We’re Coming for You; 5. Rollercoaster; 6. Sad Baby Sad; 7. Fool Me; 8. Hymn of Golden Ace; 9. Sinking Down; 10. Tree of Hate; 11. Before Dawn; 12. My Own Desolution; 13. Conflagration; 14. Over and Over; 15. Preparation (The Future); 16. Helter Skelter

Sunday Fury MySpace oldal
 

 

A budapesti VL45 zenekart éveken keresztül csak klubokban és fesztiválokon lehetett elcsípni. Most végre itt a várva várt bemutatkozó lemez! Az ősrock gyökerekből táplálkozó metal nóták egyszerre komplexek és slágeresek. Kemény, bólogatós riffek és „elszállós”, érzelemgazdag részletek váltják egymást a korongon, melyen Kowalsky vendégszereplésének is fültanúi lehetünk. A VL45 régi adósságát törlesztette a most megjelent Inside The Dice albummal. A rajongók egy dologban biztosak lehetnek: Megérte várni!

Track lista: 1. Cementmixer; 2. Empty Pram; 3. Moleman; 4. Gift of the Present; 5. Unhurt; 6. Shoot-shoot Song; 7. Rape of Cassandra; 8. The Guide; 9. Eyes of the Wise; 10. Better View; 11. Cementremix

VL45 hivatalos weboldal | VL45 MySpace oldal
 

Igazán örömteli, hogy manapság és az utóbbi években mintha kicsit felpezsdült volna a hazai rockzenei élet. Bandák jönnek, mennek, turnéznak, közös projektek születnek ad-hoc, szinte a semmiből és új tehetségek bukkannak fel, akik általában meglepően jók! Mint például a VL45 nevű csapat is, akiknek eddig két demójuk elérhető (akár online a VL45 honlapon).

A zenekar 2001-ben alakult illetve ekkor változott a nevük VL45-re, az említett két kiváló minőségű demo (ha jól tudom ParkPlatz-munka) közül az első 2002-ben, a másik 2005-ben készült és négy illetve kettő felvételt tartalmaznak. Az utolsó hivatalosnak tekinthető hanganyagtól ezidáig a csapat főleg csak klubokban és fesztiválokon lezavart élő fellépéseken volt hallható na meg néhány zenei műsorban vendégként, ahogy egyre többen kezdtek el figyelni tevékenykedésükre. Nem ismerek terveket, de nem bánnám, ha valami frisset kiadnának a közeljövőben, ezzel a hat dallal nemsokáig éldegél meg az ember. A VL45 hangzás doom-gyökerekről árulkodik, de a klasszikus alapokat jól vegyítik a modern metal (hip-hop, nu, ugrálós, dallamos!) motívumokkal. Olyannyira jól, hogy inkább modernnek nevezném, mint klasszkusnak, holott a nehéz, húzós, némi southern rock utánérzéssel megfűszerezett, súlyos riffek hallatán valóban a Black Sabbath, C.O.C., a Down és hogy hazai példát is mondjak, a néhai Mood neve sejlik fel.

A csapat az eredeti felálláshoz képest már átélt egy énekescserét. A 2002-es demón valóban hallatszik is, hogy az ének nem az igazi, bár gáznak nem mondanám, inkább csak hullámzó: hol jobb, hol rosszabb. A jelenlegi énekes, Szabó Dávid ehhez képest valóban erőteljesebb és egyenletesebb teljesítményt nyújt.

Zenei téren viszont szerintem minden rendben. Már a kezdetekben is meglehetősen szigorúan kezelték a hangszereiket, azok szinte sírnak a kezeik alatt: fémesen csattogó basszushúrok és fájdalmasan felszisszenő cinek gyakorta hallhatók az első demón. Botka Zsolt gitártémái Mészáros-Komáromy Dénes gyomrozós basszusai és Apró Antal komótos, de határozott tempója igencsak tisztelet parancsolóak így együtt. Ha valaki ilyen klasszikus, doomos alapokra épülő zenével kezd, mindig ott van a veszély, hogy a játéka egy idő után monotonnak hat. A VL45 ez ellen nem túl gyakori, de mindig a kellő időben beszúrt, unaloműző ritmusváltásokkal védekezik. Néha kimondottan üdítő dallamokat szednek elő a tarsolyból, mint például az Under The Leaves dallamos refrénje vagy a Better View elején hallaható lendületes, lehengerlő zúzás. A 2002-es demóról egyébként különösen az első és utolsó felvétel kiemelkedő, a közepe kicsit szürkébbre sikeredett. Nagyon tetszik ahogy a Your Sea Of Lust kiméletlenül nekifeszül az ember mellkasának - basszusgitár dolgozik ezerrel. Már itt is feltűnik, hogy hát igen, az ének egy kicsit erőtlen (érdekes módon csak itt-ott; ezért írtam fentebb,hogy egyenetlen) és ez a hiányosság sajnos a rendkívül erőteljes zene mellett még jobban kidomborodik. Ilyen zenéhez valóban oda kell figyelni az énekhangra, különben kicsit agyoncsapja az egészet. Az utolsó, már említett Better View másik nagy pozitívumai a kezdő, lendületes, de sablonos dallamvezetést sugalló riffelgetés mellett a második részbe beletett ritmusváltások, amitől végül is teljesen kiszámíthatatlan és még inkább élő lesz a dal.

A 2005-ös demó legismertebb felvétele talán a kezdő Cementmixer, mivel ebből készült a csapat első klipje (lásd alább). Ez egy gyorsabb tempójú, igazán modern hangzással felvértezett dal, de azért megmaradtak benne az extrasúlyos riffek is. Pont annyira lehengerlő, mint amennyire egy cementmixer, a maga ki tudja hány, bazi nagy kerekével. Ezen a demón már az új hang domborít Szabó Dávid személyében és meg kell mondjam bejött a csere: az ő hangja sokkal inkább illik ehhez a zenéhez. A 2002-es felvételekhez képest a csapat talán még jobban a modern hangzás felé mozdult, a klasszikus alapok itt már abszolúte modern felfogásban kerültek rögzítésre. A második Shoot Shoot Song ismét egy lassúbb tempót és több változatosságot hoz a ritmikában; kellően súlyos, nehezen emészthető darab ez is a vége felé egy kis nu-metallal és végig emlélkezetes dallamokkal.

És ezzel ennyi. Pedig szívesen elemezgetnék még néhány felvételt, dehát nincs. Reméljük a srácoknak a koncertezés mellett azért lassan tényleg jut majd idejük valami anyagot összehozni, mert iagazán kár lenne, ha csak örökös koncertbandaként "vegetálnának" tovább. Nem kapkodósak, az tény, bár ez a zenei gyökerekhez való hűség jele is lehet. Mindent csak szép komótosan, ahogy ezeket a súlyos, lehengerlő riffeket illik játszani. Már nagyon várom a folytatást.

Ez itt a Cementmixer klipje: