
Michael kissé fáradtan, a távolból is már dögösnek hallatszó beállás végén érkezik. Barnasör elő, bőrfotelbe süppedés be, és ahogy haladunk a kérdésekkel, látszik, milyen szívesen mesél, milyen őszintén beszél. Nagyszerű fazonnak tűnik, semmit nem spiláz túl, a legkevésbé sem játssza meg magát; sztárallűröknek, emelkedettségnek nyoma sincs benne. És vékonyabb is, mint hittem… Olyan, akivel szívesen headbeatelsz egy barátias metálbulin. Végül az időkereten bőven túl is beszélgetünk családról, vadnyugati legendákról, thrashmetálról és az Elvis-fanatikusok világáról.Íme, az elhangzottak, csak Nektek, csak nálunk, kedves olvasók & hallgatók!