Ez év tavaszán jelent meg az északi dallamos heavy metál legszebb hagyományait ápoló Decadence Bitter Rain című első albuma, amely igazán kiválóan sikerült és amelyet többek között nemrég mi is szemléztünk (Rock STATION kritika: Szomorú-szép esős napok : Decadence - Bitter Rain). 
A zenén keresztüli "megismerkedésünk" apropóján tettük fel néhány kérdést a srácoknak, amelyekre Harsányi Gábor gitáros készségesen válaszolt.
 

******

RS: Ugyebár karcagiak vagytok. Milyen a karcagi underground rockzenei élet, hogyan jellemeznétek? Vannak-e arrafelé még más tehetséges zenekarok is avagy kit ajánlanátok be szűkebb hazátokból?

HG: Nos, valójában a zenekarból csak ketten karcagiak, de itt zenélünk, az Ifjúsági Ház pincéjében idén 10. éve. Egykoron virágzott a karcagi rock élet azonban manapság sajnos ez is hanyatló képet mutat. De bízunk abban, hogy hamarosan vége a hullámvölgynek.
Természetesen tehetséges zenekarok itt is vannak, mint az ország bármely pontján, pl.: a göteborgi death VALE OF TEARS, a stoner STARDRIVE, a lázadó rocker FÉLÚTON, és még jó néhány fiatal kezdő zenekar.

      
RS: Hogy volt az a szerzői kiadás 2008 augusztusában? Kötve hiszem, hogy egy ilyen jó anyaghoz nem sikerült profi kiadót találni. Mi volt ezzel a gond?

HG: 2008. augusztus 20. –án jelent meg a BITTER RAIN szerzői kiadásban, mivel ekkorra készült el minden (zene, cd borító, szerzői jogok). Az első 100 példányt mi gyártattuk le, mivel úgy voltunk vele, hogy kész anyaggal akarunk odaállítani bármely kiadóhoz, hiszen egy kézzel fogható dolog csak maradandóbb, mint egy szimpla írott CD. Így is történt, majd a HAMMER –nál azonnal „ráharaptak” a dologra, kaptunk egy kedvező ajánlatot, csak 2008 évre már tele voltak hasonló kaliberű zenekarok kiadványaival, így mi kaptuk a 2009. márciusi dátumot, amikor is hivatalosan is megjelent a NAIL RECORDS –nál. Szóval célba ért az anyag.

RS: A Nail/EDGE kiadónál most úgy érzitek, hogy jó helyre kerültetek? Meg vagytok elégedve a munkájukkal?

HG: Igen, jó helyre kerül a lemez, magyarország legnagyobb METAL birodalmába. A munkájuk nagyon profi, abszolút meg vagyunk vele elégedve. Kaptunk két olyan koncert lehetőséget is a lemez kapcsán, aminek bármelyik nagyobb zenekar is örül volna. Az egyik a Gothica Farsang volt, ahol ugyan mi kezdtünk, de így is nagyon jó bulit csináltunk. A másik az idei székelyföldi ROCKMARATON, amit én a zenekar és személyes zenei pályafutásom eddigi csúcsának érzek.

RS: Mi változott azzal, hogy profi kiadó áll mögöttetek? Van-e olyan pozitív élményetek, hogy eddig pl. valamire nem volt pénz, most kicsivel több van, ezáltal több elképzelésetek valósulhat meg, stb.. ? 

HG: Azáltal, hogy profi kiadó áll mögöttünk, az ország minden pontjára eljutunk, a dolog média oldala nagyon erős. Ott van pl. az OVER THE UNDER Vol. 1. hazai metal zenei válogatás, ahol a szavazáson másodikak lettünk a több mint húz zenekarból, pedig erős volt a mezőny. A befolyt összeget igazából a szokásos zenekari dolgokra fordítjuk, póló, videoklip, stb…

RS: Meséljetek az idei tervekről! Új dalok? Koncertek...?

HG: Szeretnénk „megturnéztatni” a lemezt. Sajnos a tavaszi terveink nem úgy sikerültek, ahogy vártuk. (A gazdasági válság a rock életet is megviseli). Az őszre más terveink vannak, egyelőre nincsenek pontos részletek, de lehet, az ősszel egy nagyobb zenekar mellett bukkanunk fel az ország különböző pontjain.
Ha pedig nem jön össze, akkor is letolunk néhány bulit a cimborazenekarokkal.(Mytra, Remorse, Stardrive, A Losing Season).  Ezúton keresek mindehhez klubokat. Jelige: „Bárhova elmegyünk útiköltségért”. A visszajelzéseket a huri20 {kukac} freemail.hu –ra várom.
Az új dalok írásához is hozzáfogtunk, ízelítő ősszel, annyit előrebocsájtok maradt a dallamos DECADENCE íz…
       
RS: Külföldi megkeresést kaptatok-e már illetve vannak-e ilyen irányú ambícióitok, hogy külföldön is jobban megismerjék a zenéteket?

HG: Külföldi visszajelzést olyan formában kaptunk, hogy nemzetközi torrent oldalakon nagy népszerűségnek örvend a lemez (hehe). Egyébként természetesen szeretnénk, hogy megismerjenek minket külföldön is, keresgélünk néhány kisebb kiadót. Ez jelenleg is folyamatban van. Csak hát az a gond, hogy nem mainstream stílust tolunk még metál berkeken belül sem. Most a metalcore a trendi. De hát ez van ez a zene jön belőlünk és ezen nem is kesergünk.

RS: A Bitter Rain lemezen nagyon jók  a szinti témák, gondolkodtok-e esetleg egy állandó szintifelelős új tag bevételén? 

HG: A nagyon jó szinti témák Nádas Petinek (ex –Dying Wish) köszönhetőek. Ő egy nagyon különleges figura, és fantasztikus zenész. „Főállásban” csinálja a Folk Errort, és igazából sosem gondolkodtunk rajta, hogy bevegyük a zenekarba (nem is vállalta volna). A témái megvannak minidiscen úgyhogy koncerten sincs hiány belőle, sőt a vokálok úgy szintén megvannak, így a lemez színessége megmarad élőben is. Egyébként volt szintisünk Vasas Edit személyében, de elváltak útjaink a különböző célok miatt.

RS: A Bitter Rain írása közben illetve jelenleg hogy oszlott/oszlik meg a munka a csapaton belül? Ki a fő dalszerző, van-e ilyen vagy inkább közös munka eredményeként születnek a dalok és a szövegek?  

HG: Nos, ami a dalszerzést illeti, ketten raktuk össze a lemezt Gaál Gabival fele-fele arányban, a többiek pedig hozták a saját dolgaikat. A szöveg az én szellemi termékem, az énekdallamokat pedig ketten agyaltuk ki Rácival. Szóval így született a BITTER RAIN. Persze a végtermék közös munka, hisz amikor már megvolt egy-egy dal gerince mindenki véleményezte, hogy ide vagy oda még mit lehetne bejátszani/beénekelni.

RS: Azt gondolom a Bitter Rain elég jó kritikákat kapott mindenfelé, ami így utólag nem csoda, hiszen nagyon jó lemez. Amikor elkészültetek vele, számítottatok ilyen kedvező fogadtatásra? Ti hogy értékelnétek a lemezt, hogy látjátok belülről? Lehetett volna jobb még vagy így jó, ahogy van szerintetek is?

HG: Amikor benn ültünk a stúdióba és játszottunk, vagy éppen hallgattuk a nyersanyagot éreztük, hogy jó lesz a lemez, és bíztunk a kritikusokban. Amikor megjöttek az első kritikák megnyugodtunk, hogy tényleg jó lett.
Nos, nagyon sok munka van benne, hiszen 7 nap alatt vettünk fel mindent, ez azt jelenti hogy 15 – 18 órát dolgoztunk rajta naponta, borzasztóan fárasztó volt, de megérte, és ezt onnan tudom hogy a Diesel-ben voltak olyanok akik az előző heti pesti bulinkon is ott voltak, és énekelték a dalokat. De bárhol játszunk, odajön valaki gratulálni, beszélgetni, nekem ez a legnagyobb elismerés.
Jobb természetesen lehetett volna, ha van még egyszer ennyi időnk a stúdióban. Legközelebb valószínűleg ezen fogunk javítani, hiszen egy csomó ötlet ott helyben jutott eszünkbe, olyanok amire előtte nem is gondoltunk volna.
Összességében azonban ezt mondhatom, hogy jól sikerül az anyag, nagyon meg vagyunk vele elégedve. Ezért szeretnénk azt elérni hogy minél több emberhez eljusson ehhez pedig koncert, koncert és koncert kell, ami reméljük az ősszel összejön…..