Megjelent az Angertea harmadik nagylemeze Twenty-Eight Ways To Bleed címmel. Kapható a lemezboltokban vagy online megrendelhető (1500 HUF + posta).
A csapat MySpace oldalán hallható egy dal az új lemezről. A lemezmegjelenést egy országos turné is követi, melynek állomásait továbbkattintva tudjátok megnézni.
Kapcsolódó linkek:
Az After Rain együttes tavaly megjelent dupla albumát (egy magyar és egy angol nyelvű lemez) és magát a csapatot rövidesen bemutatjuk itt a Rock STATION blogon. Az AR most épp klipkészítésre szánta el magát, amely az angol nyelvű lemezükön található It's A New Day című dalhoz készülne. A csapat kíváncsi rá, hogy a dal, amely meghallgatható a MySpace oldalukon kiben milyen érzéseket, milyen képeket szül. Ez annyiban függ össze a klipkészítéssel, hogy a legjobb ötletek, képi víziók esetleg a videoklipben is testet is ölthetnek. A zenekartól származó felhívás egészen pontosan így szól:
Ha szeretnéd, hogy egy klip a Te ötleted alapján készüljön el, akkor itt a lehetőség! Hallgasd meg az It’s a New Day című dalt a következő linken: After Rain dalok - MySpace, és írd le azt a történetet, amelyet el tudnál képzelni, miközben ez a dal szól! Várunk apró részletektől kezdve komplett forgatókönyvig bármit! Az ötletedet ide írd meg: after.rain [kukac] freemail.hu
A bundás kenyértől az űrhajóig mindenre nyitottak vagyunk!
Ui.: Az ötleteket febr. 23 – ig várjuk!
Néha nehezen hiszem el, hogy ebben az agyoninformált világban még valami elkerülheti az ember figyelmét. Pedig de. Olvasgatom a februári Hammer-t és belebotlok ebbe a 2005-ben Los Angeles-ben alakult öttagú modern metál brigádba, melynek alapító gitárosát Báthory Zoltán-nak hívják. Olyasmi sikerült neki, ami külhonban csak nagyon kevés hazánk fiának.
Zoltánunk nem odakint született, hanem bizony itthon. 1995-ben hagyta itt az országot, előtte zenélt a LadyBird's Bite nevű csapatban és lemezborítókat készített olyan csapatoknak, mint a Dance és a Moby Dick. Ha már szerencsét próbálni ment ki, nem is adta alább egy zenekar alapításnál. Így született meg a 5 Finger Death Punch. A név ismerős lehet Tarantino Kill Bill című filmjéből, de Zoli szerint hong-kongi kung-fu filmek adták az ötletet.
A banda tagja még a szintén magyar felmenőkkel rendelkező Ivan Moody énekes, két egykori WASP tag, Darrel Roberts gitáros és Jeremy Spencer dobos, valamint Matt Snell basszer. A The Way Of The Fist ugyan már 2007-ben megjelent az Államokban, azonban Európában csak az elmúlt hetekben jött ki.
Mivel jelenleg sok időm nincs, így álljon itt Volt Fesztivál hivatalos honlapjának tegnapi híre:
„A 17. Soproni VOLT Fesztivál programja jócskán felülmúlja még az utóbbi évek világsztár-kínálatát is!
Igazi szenzációként köszönthetjük a több év után új lemezzel és fesztiválturnéval visszatérő LIMP BIZKIT csapatát, vagyis a nu-metal világszerte rajongva tisztelt keresztapjait. Akárcsak a legnagyobb Nyugat-európai fesztiválok másik nagy idei visszatérőjét, a provokatív metál-ikon, MARILYN MANSON-t, és a legaktuálisabb brit szupercsapatot, a FRANZ FERDINAND-ot.
Az elsőként bejelentett nevek között találjuk a meglehetősen ritkán turnézó francia technó-producert, LAURENT GARNIER-t, aki természetesen élő show-val érkezik Sopronba. Ugyanúgy, mint a brit FREESTYLERS legénysége, amely pezsgő breakbeatet szállít az Alpok aljára. Sokak örömére visszatér a Hűség városába LTJ BUKEM és MC CONRAD, a drum and bass koronázatlan királyai.
Kevesebb, mint 150 nap múlva újra megnyitja kapuit a Soproni VOLT Fesztivál. A programkínálatban 10 színpadon 200 hazai- és nemzetközi sztárt várhatunk a Hűség városába. Közülük egyelőre hat nevet hoztak nyilvánosságra a szervezők, de azt ígérik: a közeljövőben lesznek még igazán nagy meglepetések!
A kezdés minden várakozást felülmúló! A visszaszámlálás pedig ezennel elindult!
Belépőjegyek már országszerte kaphatók.”
Hogy perverz ötlet-e a James Bond filmek úgynevezett original soundtrack-jeit egy csokorban, egy válogatás cd-n kiadni arról nyílván megoszlanak a vélemények. Ha ezt ritkán teszi a kiadó, akkor a válaszom nem. Ha öt-hat évente akkor viszont igen, ugyanis nem a 2008-ban kiadott The Best Of Bond az első ilyen kiadvány.
Az elvakult Bond fanatikusok a filmek mellé általában a filmet követő filmzene albumot is beszerzik, így maximum azért vesznek meg egy ilyen cd-t, hogy ne egyenként kelljen a számokhoz nyúlni, ezért ennek a válogatás lemeznek az egyértelmű célcsoportja a pár Bond film között megszaporodott rajongó tábor lehet.
Tegnap este lezajlott a mi kis Grammy díjkiosztó ünnepségünk a Millenáris Teátrum színpadán. Tavaly valami szörnyűségesen nézhetetlen volt, idén csak egy fokkal jobb, de egyértelműen rávilágított arra, hogy az ilyen típusú zenei díjkiosztóknak semmi, de semmi értelme nincs.
Értem ezt a Grammy díjkiosztóra is. Egy nagyobb név kiad az adott évben egy lemezt, annak legalább két kategóriában nyernie kell. Mindegy melyik az. Így fordulhatott elő idén, hogy a Coldplay elvitte a Legjobb Pop Performance és Legjobb Rock Album díját. Most akkor melyik stílust is képviseli a zenekar. Nyílván az alternatív zenei irányzatokhoz tartozik, mert a Fonogram 2009-en az év külföldi alternatív albuma kategóriájában indult, igaz itt nem nyert.
AMORPHIS
A finn Amorphis az utolsó simításokat végzi május 26.-án boltokba kerülő Skyforger című új nagylemezén. A kiadást övező kíváncsiság enyhítésére közzétették a borítót illetve az albumon szereplő dalok listáját, amelyek a következők:
01. Sampo, 02. Silver Bride , 03. From The Heaven Of My Heart , 04. Sky Is Mine, 05. Majestic Beast, 06. My Sun, 07. Highest Star, 08. Skyforger, 09. Course Of Fate, 10. From Earth I Rose
GREEN DAY
Szintén májusban jelenik meg az amerikai populáris punkcsapat, a Green Day új albuma is 21st Century Breakdown címmel. (Konkrétabb időpont egyelőre hivatalosan nincs, de nem hivatalosan van: május 5.) A promóinfók szerint a csapat új albuma három részre tagolódik (...?), úgymint: Heroes And Cons, Charlatans And Saints és Horseshoes And Handgrenades. Az egyes dalokkal a srácok a munkásosztály küzdelme, a belső démonok, az apátia és a kifakult amerikai álom hálás témáit piszkálgatják.
PARADISE LOST
Új albumon dolgozik az angol Paradise Lost legénysége is, akik legutóbb 2007-ben jelentkeztek In Requiem című albumukkal. A közelmúltban dobos cserén átesett gót rockerek Jens Bogren producer vezetésével a Fascination Street stúdióban dolgoznak az új anyagon. Megjelenési dátum még nincs, de van stúdió riport: Paradise Lost stúdió riport 1. rész, Paradise Lost stúdió riport 2. rész.
MUSE
A pletykák szerint a brit Muse is piacra dob még idén egy új albumot - várhatóan szeptember környekén, de eme cikk keretében a négy delikvens közül az ő esetükben beszélhetünk a legkevesebb konkrétumról. Sem időpont sem albumcím nem ismert - egyelőre. Minden esetre vegyük úgy: nem zörög a haraszt, ha nem fújja a kiadójuk... Pedig most úgy tűnik: zörög.
Az immár negyedik alkalommal megtartott HangSúly zenei díj (avagy a Hungarian Metal Awards) szavazásán a súlyosabb gitárzenékkel foglalkozó magyar internetes magazinok szerkesztőségei újra összegyűjtötték kedvenceiket az elmúlt évben megjelent hazai metal albumok közül. Azonban mielőtt rátérnénk arra, hogy az egyes kategóriákban kik az idei HangSúly díj hivatalos jelöltjei, hadd kedveskedjünk egy kis ajándékkal a rajongóknak a zenekarok jóvoltából! Ugyanis a hivatalos HangSúly honlapon a legtöbb tavalyi albumba egy-egy dal vagy videó erejéig bele lehet hallgatni/nézni és csemegézni az igazán változatos stílusú bandák között.
A IV. HangSúly zenei díj hivatalos jelöltjei kategóriánként a következők (abc szerint):
Az együttes 1980-ban alakult Los Angelesben Greg Griffin énekes és Brett Gurewitz gitáros vezetésével, aki később létrehozta a híres Epitaph Records-ot is. Punk-rock-ként kezdték, de aztán zenéjükbe egy kis pszihedeliát is csempésztek, amit a rajongók nem fogadtak kitörő lelkesedéssel. A banda így mielőtt bármilyen ismertségre szert tehetett volna el is tűnt, majd 1986-ban újjáalakult és immár az irányvonal is maradt a punk. Első igazi lemezüket Suffer címmel 1988-ban jelentettek meg. A dalok szövegei erős politikai töltettel bírtak mindig is, amely napjainkra sem változott. Legsikeresebb korszakukat a 1990-es évek eleje hozta, ekkor adták ki Against The Grain (1990), Generator (1992), Recipe For Hate (1993), Stranger Than Fiction (1994), The Gray Race (1996) című lemezeiket. A mai napig szorgalmasan dolgoznak – ezidáig utolsó lemezük 2007-ben jelent meg New Maps Of Hell címmel - és rengeteg zenekarra voltak hatással, sajnos azonban ők maguk sosem váltak világsztárra. A rovatba egy olyan dalt választottam tőlük, amely több lemezükön is megjelent és talán a legnagyobb slágerük. Ez a 21 st Century Digital Boy. (Katt a videohoz...)
Bár azt ígértem idén már nem jön tavalyi lemez, de hazudtam. Az igazság az, hogy a gödi illetőségű Ad Astra-ba úgy botlottam bele és, ha már meghallgattam a Crust Of Ego-t, annyira van jó lemez, hogy pár mondat szülessen is róla. A prog/power ötösre saját bevallása szerint nagy hatással volt a Nevermore, ebből azért annyi szerintem nem hallatszik, de jó is ez így.
Az Ad Astra nem ma kezdő gyerekek gyülekezete. Már kilenc éve léteznek, de a Crust Of Ego még csak az első lemezük. Hét saját nóta mellé a U2 klasszikus – a Batman Forever betétdalaként megismert - Hold Me, Thrill Me, Kiss Me, Kill Me-jének feldolgozása fért be nyolcadiknak. Darabra vékonyka termés, de játékidőre nézve már nem annyira karcsú az album, minőségre pedig elég kövér.
Közeleg a megjelenése a harmadik Bridge To Solace nagylemeznek. A House of the Dying Sun címre keresztelt anyag Európában február 13-án, Magyarországon február 20-án kerül boltokba, utóbbi kiadásra felkerül az előző, hazánkban soha meg nem jelent Where Nightmares and Dreams Unite.
A zenekar Myspace oldalára (Bridge To Solace MySpace oldal) felkerült egy újabb ízelítő, a Like Sheep Led to Slaughter.
A Bridge To Solace március 6-án mutatja be az új anyagot a Dürer Kert színpadán, vendégek a holland Born From Pain, az osztrák Nothing Gold Can Stay, illetve egy friss és tehetséges veszprémi zenekar, a 2008-as Metalchamp tehetségkutatón győztes As Heart’s Bleeding.