Az After Crying klasszikusan képzett alkotói „korszerű klasszikus zenét” hoznak a Müpába május 21-én. A zenekar és alkotóműhely művészi célkitűzése, hogy olyan alkotásokat hozzon létre, amelyek a mai zenei köznyelv elemeit használják, de képesek komoly témákról mély tartalmat magas művészi igénnyel megfogalmazni.
A hangszerpark koncertváltozatban a klasszikus hangszerektől (cselló, trombita, zongora) a rockzene standard hangszerein keresztül a modern elektronikai eszközök használatáig terjed. Stúdiólemezeiken az akusztikus kamarafelállástól, szólódaraboktól a 21. századi szimfonikus hangszerelésen keresztül az elektronikus megszólalásokig a klasszikus és modern kompozíciós és hangszerelési eljárások rengeteg fajtáját tartalmazza a paletta. Mindezeket szerves dramaturgiai egységbe foglalja a zenekar, amelyben a dalformától a hosszú instrumentális kompozíciókig minden forma a neki legmegfelelőbb tartalommal párosul. Az együttes munkássága elismeréséül 2004-ben eMeRTon-díjat kapott.
Az After Crying huszonöt éve, tizenegy albuma, számtalan hazai és külföldi koncertje bizonyítja, hogy – akár korszerű, akár kortalan eszközökkel – olyan világ teremthető, ahol kiderül: a „komoly” és a „könnyű”, mint zenei kategóriák nem kizárólagosak. Az akusztikus kamarazene, a modern rock- és popzene, a szimfonikus hangszerelés, a klasszikus és mai formák eszköztárából alkotói szabadsággal és tehetséggel lehet sokszínű, mégis egységes képet alkotni, következetes világképet közvetíteni.
A zenekar a kezdetektől fogva tudatosan alakította ki értékrendjét, melyben az európai kultúra legnagyobbjait tekinti példaképének. A klasszikus zenében Bach, Beethoven, Bartók, a „könnyű” műfajban az Emerson, Lake & Palmer és a King Crimson munkássága hatott rájuk. Az After Crying alkotói olyan – sokak számára érthető, a mai zenei köznyelv elemeit használó – művek létrehozására törekednek, melyek komoly témákról mély tartalmat közvetítenek, magas művészi igénnyel. Egyfajta „korszerű komolyzene” ez, amely egyszerre szól saját kora közönségének és az örökkévalóságnak. Az After Crying szimfonikus koncertjei (2000. Caracas, Zeneakadémia, 2001. Millenáris, MOM, 2004., 2008. Miskolc, 2009. Pécs) az alkotóműhely klasszikus fogantatású törekvéseinek egyfajta beteljesülését jelentik, miközben a 2004-ben elnyert könnyűzenei eMeRTon díj (“Az év zenekara”) bizonyítja, hogy választott kommunikációs formáját, a mai zenei köznyelvet is magas szinten beszéli a zenekar.
További infók ITT.
