A rock- és metalzene, annak alágazatai, oldalhajtásai sokáig a konzervatív kispolgárok első számú közellensége volt. Erre sokat rájátszott a zenekarok kinézete, a hosszú haj, bőrruci és egyéb kiegészítők, de a megjelent nagylemezek borítói is próbálták felnyomni a kisgyerekes anyák vérnyomását, amennyire csak lehet. A felélem- és undorkeltés sokszor be is jött, néhány frontrajz/kép pedig egyenesen kultikus státuszba emelkedett az évek folyamán az általuk jótékonyan eltakart zenékkel együtt. Ezek közül a képek közül mazsolázgattunk nektek össze párat.
Black Sabbath - Black Sabbath
Ahol minden elkezdődött. Az a bizonyos fekete alak sok rocker és metalos szemébe és agyába égette bele magát, nem érdemtelenül. Klasszikus borító egy hibátlan klasszikushoz.
Cannibal Corpse - Butchered at Birth
Na, most döntsük el, hogy melyik Cannibal Corpse borító a leginkább gyomorforgató. De komolyan... A több országban betiltott frontokon literszám fröcsög a vér, tonnástól hever a hús mindenfelé, az áldozat pedig lehet, hogy még éppen az utolsókat rúgja a bíráinak kezei alatt. A Butchered at Birth sem kivétel ezalól.
Death - Leprosy
Rakd ki a kisgyereked falára poszterként és garantáltan álmatlan éjszakái lesznek a leprásokat ábrázoló borítótól. Ahogy ránézünk, szinte érezni a rothadó hús szagát, hallani a betegek halálhörgését. Fincsi, mi?
Heaven & Hell - The Devil You Know
Aki ennél jobb ördögábrázolást tud mutatni, az hazudik. A vérvörös ködbe burkolózott borítón megjelenő ősgonosz az utolsó nagylemez, amely a rengetek klasszikus dal mellett az ördögvillát is a világnak adományozó Ronnie James Dio énekével jelent meg.
Korn - Korn
A gyermekkori traumákat még bő 20 év után is rendületlenül megzenésítő Korn első lemeze elsőre nem is tűnik olyan veszélyesnek. De mélyedjünk csak el kicsit benne: a szinte érezhetően égető forróság, a perzselő nap, amely felől ez az elnyújtott, már-már Slendermanes árnyék nyújtózik a kislány felé megalapozza a hangulatot. És mi van a rejtélyes alak kezében? Mit akar vele a kislánytól? És miért olyan a szöszi árnyéka, mintha fel lenne akasztva a K betűre? Ugye?
Iron Maiden - Fear of the Dark
Na, Eddie sem az az alak, aki az évtizedek alatt megkönnyítette volna a kisgyermekek álmát. A néhol azért szerethető, de alapjában véve agresszív megjelenésű kabalafigura ezen a borítón már-már felismerhetetlenné variálódott, de mégis, ahogy előbújik a faágak közül, hogy aztán lecsapjon az áldozatára, beindítja az ember védekezőösztöneit.
Mayhem - Chimera
Ide is be lehetett volna rakni bármelyik másik Mayhem alkotás előlapját, de mégis a diabolikus sötét alakkal díszített Chimera lett az, amely leginkább meghatott minket. A Dawn Of The Black Heartstól most tekintsünk el, ha lehet. Csak nézzétek ezt az elmosódott képet. Minél tovább szemlélitek, annál jobban magába szív és egyre inkább nyomaszt - tehát a foglalkozás elérte a célját.
Slayer - Reign In Blood
Na, aztán mondhatni, Kerry Kingék munkásságából is van választék. Ők sem az a zenekar, akik megkönnyítették volna a konzervatív lemezhallgatók dolgát akár a zenét, akár a külcsínyt vesszük figyelembe. A Reign In Blood a félelmetes pokolábrázolása és grafikus megoldásai a zenével vegyítve mindent okoznak, csak épp nyugodt perceket nem.
Blood of Kingu - Sun in the House of the Scorpion
Ha a borító két főalakjával, a fucsa, szellemszerű idős alakkal és a sötét árnyként mellette bandukoló farkasszerű valamivel találkoznánk egy ködös őszi estén, valószínűleg barnára festenénk a kedvenc nadrágunkat. Ezt a képet sem célszerű sokáig elemezni, mert magáért beszél.
Cattle Decapitation - Humanure
Emberi maradványokat szaró tehén egy posztapokaliptikus világban. Erre mondja valaki, hogy vidám látvány. Nem mintha Cattle Decapitationék is a gyermekbarát grafikáikról lennének híresek, de nem is azért szeretjük őket.
+1: The Beatles - Yesterday And Today
A nagy négyes szarkasztikus liverpooli humora ismert. Hogy borsot törjenek a lemezkiadók orra alá, a világ csúcsán lévő, már a gombadizájnt egyre inkább hátrahagyó négyes egy válogatáslemezhez a fenti képpel állt elő. Lehet, hogy ma már semmit nem mond, de gondoljatok bele, a '60-as években mit szólhatott hozzá a kispolgári réteg.