Több, mint egy hetes az alább felvázolt koncertélmény. Viszont egyszerűen muszáj minél inkább hangoztatni: a magyar keményzenét nem csupán a Tankcsapda - Ossian - Pokolgép szentháromsága jelenti. "Az úton még poroszkál" jónéhány banda. A Felvidékről utazott hozzánk a Phoenix Rt, mely nem keverendő össze az "anyaországi" Phoenix Projecttel, vagy a Romániában hódító "simán csak" Phoenix-szel. Egyszerre szerencsés és szerencsétlen a csallóközcsütörtökiek névválasztása.

De ez egy másik történet, a mienk a nulladik napon kezdődik. Ahogy a kisteremből kidübörgő muzsikát észleltem, rájöttem: egy néző mindenképpen jelen lesz még rajtam kívül: bizonyos Murphy úr. Ha kiírt időben érkezek egy koncertre, tuti, hogy húsz-harminc perc tétlenség vár rám, de ha csak tíz percet kések, már javában hasítani szokott az első zenekar. E szombat estén utóbbi eset forgott fent, s amikor végre belekóstolhattam a Zero Day világába, igencsak szidtam magam a csúszásért.

Bad Regilion, Toy Dolls, fűszerezve egy kis Red Hot Chilivel - ez volt a menü. Legalábbis első fogyasztásra ilyennek tűnt. Az angol nyelvű dalszöveg nálam (meg talán másnál is) magasra teszi a lécet, hiszen ilyenkor az ember ösztönösen a külföldi nagyságokéval veti össze a produktumot. Nem tudok mást írni: a Zero Day sikeresen állta az összehasonlítást, a lécet megugrotta! Aki ott volt, tanúként szegődhet mellém! És voltak már vagy ötvenen, ami a sznob Pesten (szülővárosom, tehát írhatok ilyet) nem lebecsülendő, főleg, hogy csak a Dürerben dübörgött még egy buli, lusta városunkban meg még ki tudja, mennyi. És ők még csak az előzenekar előzenekarai voltak.

Ami szintén a kisterem foglyává tett ezen idő alatt, az a csodálatosan tiszta hangzás volt. Előző nap egy tribute fesztiválhoz volt szerencsém itt a Dürerben, diplomatikusan annyit írnék: ezután valódi oázisnak bizonyult ez a hi-fi hangminőség!

Naivan azt hittem: minden csak fejlődni fog, de a Rocken Dogs megszólalásába már némi "kása" vegyült. Lehet, hogy ez is hozzájárult ahhoz, hogy a dalok így első hallásra nem hatoltak olyan brutálisan szívembe, mint a nulladik naposok programjában szereplők. A hiba valószínűleg bennem lehetett: a nézők is "megszaporodtak" az előadásra, és sokan közülük együtt harsogták az egyszerű refréneket a bandával, többnyire a zenekar logóját ábrázoló pólóikban.

A punkos, rock 'n' rollos talpalávaló mellett említést érdemel maga a show. A két, erősítőkre helyezett, füstfelhőbe burkolózó sziréna bizonyította, hogy Iron Maiden-i költségvetés nélkül is lehet hangulatot varázsolni egy koncerterembe. A további show-elemekről maga a frontember, Berke gondoskodott, kinek gitározás és éneklés mellett az első soros rajongók whisky-vel való itatására is maradt energiája, sőt, azt is negengedte nekik, hogy belepengessenek a dalokba.

Fél 11 is elmúlt, mire átvették a színpadot akikért jöttünk. Kisebb sikerélményt jelentett számomra, hogy az első tételt mindjárt ismertem; Laza nyári dal a címe. Éppen ezekben a napokban ébredezett a napfény itt a mérsékelt égővben, úgyhogy hangulatilag megállta helyét a kezdés. "Egy éve ezt várom, most meg el sem hiszem". A Phoenix Rt-t eddig kétszer kaptam el nyári fesztiválon. Elsőre (2008) még igencsak fióka volt ez a főnix, nem hittem volna, hogy pár év alatt annyira megerősödik, hogy legközelebb már a leesett államat kell keresni a tömegben.

Keresgélés közben azért meghallottam a Rólad szól dalt, melyre azóta is, mint a zenekar indulójára tekintek. Ha én lennék Balog miniszter, ezt a nótát bizony kötelezővé tenném az iskolákban! Végre nem egy, az életet túldramatizáló dalszölszöveg, mely kijelenti: minden rajtunk múlik! Mindez sodró rock and roll-ba ágyazva, hát mi kell még?! Nem csoda, ha az elején, talán negyedik tételként elsütötték ezt az ágyút.

Ettől függetlenül jómagam azon koncertlátogatók közé sorolom magam, akik nem avégett veszik a fáradságot, hogy kétszázadszorra üvöltsék kedvenceikkel, hogy például "acélváááros"! Ezért szívesen vettem a koncert azon blokkját, melyben keveset játszott, régebbi dalait támasztotta fel a zenekar amúgy főnix módra.

A Rocken Dogs óta némileg lesoványodott közönség is műértően fogadott mindent, amit a csallóköziek elővezettek. A tulajdonképpeni előzenekar már a Tankcsapdával is turnézott, így némileg érthető a nézőszám csökkenése, de így is maradtunk annyian, hogy ne égjen meg a Phoenix első budapesti önálló estjén.

Ahogy az imént, itt is néhány szó a körítésről. A színpadképet horror-meseszerű, látványos-igényes festett vászon adta, mely remekül illeszkedett a Dürer kistermének hasonló hangulatához. Ráadásul az elemek egyfajta "öltözőként" is funkcionáltak, ahová a zenész fiúk elvonulhattak két dal között egy kis szervizre. Egyébként javaslom a zenekarnak vokalista táncoslányok alkalmazását koncertjeiken, akik két dal között mindig átöltöznek, és ezt nem azért írom, mert pont olyan helyen álltam, ahol be lehetett látni a díszlet mögé. (Fenét nem! - szerk.)

Egyelőre maradjunk a fiúknál. Puss Tamásnak nem lehetett egyszerű megoldani a basszusgitározás-éneklés-konferálás hármasát, ezért Kálmán Ákos gitáros sietett segítségére. Azon kívül, hogy tolta a remek riffeket és szólókat, állandó kontaktusban maradt a közönséggel, és a mosoly sem hervadt le másodpercre sem arcáról. Ez utóbbit leírhatom a Smici-hasonmás dobosról, Lépes Ferencről is. És a világító, hófehér dobszerkó is nagyon "cool" volt!

Hangzásügyileg viszont visszaléptünk az optimizmusra okot adó kezdetek óta: Tamás hangszere gyakran besípolt, viszont Ákos vokálmikrofonja egy hangot sem adott. Ettől függetlenül a dalok működtek. A végére maradó újak is, melyek rádöbbentettek: Phoenix-ügyben le vagyok maradva egy körrel, vagyis lemezzel. Nekem új volt a Végtelen Csillagtenger hard-balladája is, mellyel szerintem felvidéki testvéreink alaposan feladták a leckét a Nagy Testvéreknek!

A befejezést a Bújj mellém "turbósított" változata adta. Külön tanulmányt megér: a zenekarok miért félnek lassút játszani koncertjeiken, és durvítják el a kihagyhatatlan érzelmeseket, de kétség kívül ütős volt ez a változat. Reméljük, a csallóközi srácok is hasonlóan jól érezték magukat, mint mi, egyszerű nézők, és akkor további pesti estek várhatóak így, a Phoenix jegyében!

/A képen nem a helyszínen készültek/