1992. június 29-én is, ahogy akkoriban körülbelül minden nap, még a csattogós lepkémmel koptattam hol a budapesti, hol a szabadszállási aszfaltfelületet.  Így életkoromat tekintve, sajnos nem lehettem ott ezen a jeles eseményen. De hogy miről is van szó? A mai napon van a 25 éves évfordulója a legendás Dismember / Obituary/ Napalm Death hármas, szó szerint csonttörő bulijának. 

A hónap elején egy Facebook posztomnak köszönhetően, azonnal rengeteg segítségre tettem szert. A kérésem annyiból állt, hogy aki jelen volt eme eseményen -és van kedve-írjon pár sort, hogy hogyan is élte át ezt a brutális estét.  Régi rajongók, zenészek és maga a szervező is készséggel állt rendelkezésemre, hogy fel elevenítsük, mi is történt a Pecsa szabadtéri színpadán, huszonöt évvel ezelőtt. A három részből álló cikkünk első fele pedig így fest.

Időutazásra fel!

Farkas Bakelit Attila (ex- Din Addict, ex- Jack, Lecsa-Punk, Per Capita) :

Bár mindenre én sem emlékszem. A Dismemberből és az Obituary-ból nincs sok emlékem. Mindannyian a Napalmot vártuk főbandának és az Obituary lett az. Szerintem a legdurvább nagykoncert volt a 90-es évek kezdetén. Teltházas Pecsa szabadtér, a Pecsa előtti fák fullon emberekkel. Brutális sérülések a küzdőtér miatt, durva volt. Amikor a Napalm elkezdte, semmi mást nem láttál. csak farmermellényeket és bakancsokat a levegőben. Nagy pörgés volt. Barney-t is orrba rúgták. Ami még megvan, hogy csókolgatták a cipőjét, miközben ment a koncert. De ezt nem lehet leírni, tényleg nem.  Geci nagy mozgás volt és fullra tömött Pecsa Szabadtér.

600 forint volt a jegy. Ezért nem fizettem be a kajapénzt, hogy eltudjak menni. Abban az időben tombolt a death metal itthon. Ez a trend a 93-as Cannibal Corpse után el is tűnt. Ott a Fekete Yukban, a nem egész 500 férőhelyen, 1000 gyűltünk össze. Az is geci jó buli volt. A három legemlékezetesebb koncert itthon szerintem:

1990: Obituary, Morgoth , Demolition Hammer

1992: Napalm Death

1993: Cannibal Corpse, Hypocrisy, Desultory

Még annyi jutott eszembe, hogy azon az estén nem volt jelentéktelen a személyi sérülés. Betört orrok, vérző arcok, megannyi monokli stb. A mentősöknek volt dolga bőven. Talán olyan pogót, ami akkor a Napalmra volt, máig nem láttam. Mondom, én csak repülő farmermellényeket láttam és bakancsokat fejmagasságban. Akkor a Napalm a fénykorát élte. Már délután kettőkor, de az is lehet, hogy háromkor már ott voltam 14 évesen. Napalmon nem is mentem előre, csak Obituary-n. Ha akkor előremegyek, szerintem az utolsó koncertem lett volna. Szerintem ott döglöttem volna meg. Láttam egy fickót, akinek egy üvegdarab állt ki a nyakából. Gondolom ez is Napalmon történt, mivel utána vettem észre a srácot. Rengeteg sérült volt. Ez mind a pogóban történt. A Step On It-es Gagyi is úgy jött vissza hozzánk, hogy nem látott ki a szemein, akkora mokkái voltak.  Úgy gondolom, akkoriban a Napalm volt talán a színtér legdurvábbja. A balkán nem volt elengedve koncertekkel, így külön hatalmas ünnepnek számított ez a koncert. Én hülye se a jegyet, se a plakátot nem tartottam meg. Másnap a TV1 reggeli műsorában volt egy interjú az Obituary-val, azt mondták a legdurvább európai bulijuk a magyar.

Obituary és Napalm Death csoportkép 

Czetvitz Norbert (Nadir)

Brutál fiatal voltam a buli idején. Számomra az akkori világban egy félelmetes koncert volt. Nem igazán tudtam, hogy jól vagy rosszul nyomják… Csak az iszonyat energia jött át.  Obituary-nak és a Napalmnak azóta is hatalmas fanja vagyok.  Dismembert a koncerten lekéstem….pedig akkortájt az volt a numero one nálam . :D Addig én csak a Moby Dick-et láttam. Ilyen brutál zenét csak kazettán ismertem, úgyhogy pislogtam valahol a zúzda szélén. Az első Cannibal Corpse buli a Lyukban is hasonlóan sokkoló volt…. Konkrétan mindenki ütött mindenkit.  Úgy menekültem fel egy rácsra…akkoriban nem volt még nézelődés a bulin :D

Viniczai Szabolcs (ex-CDT, ex-ManGod.Inc, ex-Cadaveres)

Az biztos, hogy már nagyon vártuk az koncert napját, mert abban az időben minden nagy külföldi zenekar koncertje itthon ünnepnapnak számított. Az ilyen pesti túrákat már gondos tervezés előzte meg, mert Fehérvárról kellett a logisztikàt összerakni és nem volt baj ha esetleg egyben haza is érünk. Abban az időben elég sokat és durván vedeltünk, és sokat "csöveztünk" nem mintha rá lettünk volna kényszerülve inkább csak bírtuk az ezzel járó szabadság érzését. Sokszor mentünk így koncertekre vonattal és simán elég volt egy hálózsák, hogy a szállást megoldjuk. Az, hogy hol alszunk sose volt probléma, mindig találtunk valamilyen kis nyugodt parkot éjszakára. Most belegondolva mennyi kétes helyen aludtunk abban az időben...  Erre a bulira sem a Kempinski -be foglaltunk szobát, gondoltuk nekünk simán megfelel a Városliget és ennek alárendelve hálózsákokkal a hónunk alatt érkeztünk meg mocskos illuminált állapotban tettestársaimmal a Pecsához. Körmi (Körmöczi Péter CDT, Cadaveres ) Dönci (Kiss Dénes Septic Pain), Zsombi (Zsombok Tibor Jr. CDT) és jómagam.

Szabi pár Napalm Death jegye, köztük a 92-es koncerté is.

Elég lassan ment a beengedés, de nem bántunk, mert a sorban állás alatt elfogyaszthattuk a maradék italokat. Akkor kezdtünk kicsit bepöccenni, amikor meghallottuk, hogy a Dismember belecsap a húrokba mi meg még épp a sorban tökölünk. Amint átértünk a kapun rohantunk a színpad elé, egyből bele a tömegbe, amikor is azt látom, hogy a Körmöczi- Kiss pàros épp be@assza a hálózsákjait a tömegbe aztán belekezdenek egy durva pogóba. Mi kicsit óvatosabba toltuk a Zsombival távolabbról szemléltük az eseményeket. Próbáltuk szemmel tartani a srácokat, hálózsákok sehol, na, akkor gondoltam ez is megoldódott legalább nem kell rá figyelni. Pár szám pogó után aztán megtaláltak minket, onnan már együtt néztük a koncertet. A Napalm Death alatt volt a legdurvább a helyzet pogó ügyileg, de hát ez várható volt nem is tétlenkedtünk kivettük mi is a részünket a jóból .Az egyik ilyen akció közben el is keveredetünk egymástól és egyszer csak azt látom, hogy a színpadon ott van a Kiss Dénes meg a Körmöczi és épp próbálnak lepacsizni a Barney -vel. Ezek felszaladtak a színpadra, mert azt hitték nem lesz nagy baj. de persze a biztonságiak nem nézték jó szemmel hamar vissza is baszcsizták őket a tömegbe. Annyit azért sikerült összehozniuk, hogy az épp akció közben lévő Barney mestert megérintették, aki háttal állt nekik tehát semmit nem látott belőlük. de már ez is óriási fegyverténynek számított nekünk, és ha jól emlékszem a Kiss még lökött is egy picit a Hősünkön csak, hogy jól érezze magát. Na, ezt a kis performancet mi lentről végigröhögtük a Zsombival és mikor a Körmi felmutatta, hogy közben a hálózsákok is meglettek akkor röhögtünk csak igazán. Talán ez volt az első színpadra feljutós storynk ezért a koncert után volt is mit kitaglalni a ligetben, mert mint már említettem csíptük a ligetben alvást, ezért itt terveztük a éccakát is eltölteni. Pár üveg bor még tuti lecsúszott ott néhány pankkal, dumálgattunk megbeszéltük az élményeket meg azt, hogy ki milyen sérüléseket szerzett pogó közben, aztán beájultunk ott a park közepén a hálózsákokban. Reggeli ébredés a következő képpen alakult, négy rendőr áll fölöttük kettő épp a gumibotját ütögeti a tenyerébe a másik kettő meg bökdösi a bottal a cimbijeimet és hangosan ordít, A személyi igazolványokat kérném előkészíteni! 

Veres Gaobr (Watch My Dying)

Ott voltam 16 évesen, körülbelül 50 kilósan a mázsás szlovák félmeztelen, vérző fejű bengákkal nyomtuk a pogót. Ha jól emlékszem, ezen a bulin volt, hogy a szimpla fekete/piros Obituary molinó a koncert felénél lehullott és volt mögötte egy színes, amin nagyobb volt a logó. A Dismember minden számot hörögve konferált fel, akkoriban az volt a menő. :D 

Folytatjuk!