Neked mi jut eszedbe, ha azt a nevet olvasod, hogy Dave Grohl? Mi az első kép, ami beugrik? A dobos vagy inkább a gitáros frontember? Vagy esetleg a majdnem mindig mosolygós rocksztár? Egy biztos, hogy aki szereti a rockzenét, az ismeri ezt a nevet. Most pedig Dave saját maga meséli el, hogy milyen is az élete.
Nagy áldás, hogy a Helikon kiadó elhozta nekünk ezt a könyvet. Dave önéletrajza eléggé alapos, ezt már most az elején le kell szögezni. Magam előtt látom, ahogy a Covid okozta gondok miatt otthon megfőzte a bolognai spagettit a lányoknak, majd este nekiült és az íróasztalnál pötyögi a sztorikat, amin hol mosolyogsz, hol lélegzetvisszafojtva várod, hogy mi lesz a vége. A könyv rettentően olvastatja magát, így iszonyat tempóban végeztem vele. Egy pont a Grohl-klán javára. Dave abban a stílusban ír, ami nekem annyira nem szimpatikus, ettől függetlenül teljesen értem, hogy emberek milliói miért rajonganak a zenéjéért és magáért a srácért a Nirvanából. Ettől függetlenül tisztelem amit elért (kétszer is) habár a Foo Fighters soha nem lesz az én zeném, akárhogy is próbálkozom vele.
A könyv a szokott módon épül fel, bár néhol be pillantást enged a közelmúlt eseményeibe is, mint mikor eltörte a lábát. Az amúgy az itteni viszonyok közt élve kicsit viccesen hangzik, hogy Dave szerint szűkösnek számít az a három szobás 120 négyzetméteres lakás, ahol a tesójával és az anyával élt. Apropó anyuka, ritkán látunk ennyire fontos és megértő szülőt. A gyerekeiért megtett szinte bármit és totál megértő volt a legneccesebb szituációkban is. Érdekes volt olvasni, hogy egy nyaralás során hogy talált rá a kicsi Dave-re a punk. Emellett, ami nekem nagyon szimpatikus volt, az az a gondolkodás, hogy a gondolatnak teremtő ereje van. És ez a csávó, amit elképzel, megálmodik, azt valóra is váltja valamilyen úton-módon. Legyen szó arról, hogy egyáltalán egy zenekarban zenél, vagy arról, hogy a Grammy-díjkiosztón játszik. Azt csak mellékesen említsük meg, hogy azért olyan nevek mellett játszott, mint Lemmy, Josh Homme, John Paul Jones vagy Paul McCartney. Mellette meg pizsamában alszik náluk Joan Jett, meg ilyen apróságok.
Dave sokat mesél kezdeti, borzasztóan nehéz időszakról, arról a korszakáról az életének, ahol meg tényleg szenvedés a zenészlét, de mégse adta fel soha. Aztán egy koszos kis kanapéról és egy lepukkant stúdióból katapultált alig pár hét alatt a világsztárságba a kilencvenes évek elején. A Nirvanás pár évről úgy nyilatkozik, hogy egy nagyon kis szelete a karrierjének, ami igaz is, de sehol se lenne jó eséllyel enélkül a szelet nélkül. Ha a Nirvana miatt veszed meg elsősorban a könyvet, akkor csalódni fogsz. Nekem furcsa volt kicsit, hogy erről az időszakról nem mesél olyan részletesen. Ami még érdekesebb volt, hogy szerinte hármójukat jóformán csak a zene tartotta össze, amúgy totálisan másfelé mentek. Erről azért megkérdezném Kristet is, hogy ő, hogy látja ezt. Ami még külön fájt egy kicsit, hogy a Nevermindon kívül más albumról nem mesél, pedig a "feldolgozás/ válogatás" album is nagyon érdekes lenne, az In Utero pedig pláne! Az Unplugged albumot meg már nem is említem. Ezzel szemben valahol megrázó olvasni, hogy melyik az a klip, amit sosem tud megnézni. Ez Dave élete, az ő könyve. Ha ezt most nem akarta kiemelni, annak biztos van oka.
Ezzel szemben a Foo Fighters alapításáról sem tudtam meg semmi konkrétat, csak annyit, hogy egy szóló projektből nőtte ki magát, ami nem is indult szóló projektnek, sokkal inkább egy terápiának. Aztán persze haladunk a történetben, az életben és megtudjuk azt, hogy Nate milyen szellemes körülmények között lett a zenekar tagja. Illetve azt is, hogy hogyan viselkedik a jós asszonynál egy kávé függő, UFO hívő. Igazából a könyvben innentől kezdve csak sikersztorikat olvashatunk, álmokat, amik beteljesültek és persze újra találkozhatunk egy régi ismerőssel a Heart Shaped Box forgatásáról.
Ez az alkotás igazi Grohl remekmű, ami megpróbálja közelebb hozni az amúgy is a "világlegjobbfejének" beállított zenészt. A könyv egyetlen hátránya, ami eléggé zavaró volt sok esetben, hogy a képek alatt nincs magyarázat. Ez egy eléggé kellemetlen hiba, ami könnyen orvosolható lett volna. Ettől függetlenül ennek a könyvnek minden rock fanatikus polcán ott a helye.
Béke, Szeretet, Metal
