Nem is kezdődhetett volna jobban a Guano Apes kilencedik magyar koncertje. Ha a Fezen fesztiválos fellépésüket nem nézzük, akkor bizony épp itt volt az ideje, hogy a német „szupersztár” csapat ismét magyar földön koncertezzen. /Fotó: Guano Apes facebook, Till Wollenweber/
Jobban belegondolva a székesfehérvári koncertjük is régen volt (2016-ban), de Budapesten tizenegy évvel ezelőtt jártak legutóbb. Tehát tényleg itt volt már ennek az ideje és végre nem egy fesztiválon léptek fel ,hanem egy intimebb helyen. Már amennyire egy teltházas Akvárium klubos koncert lehet intim.
Bevallom, amennyi koncertre jártam a Covid előtt, pont annyira szoktam el tőle.... Gyakran vasárnaptól - vasárnapig voltam valahol, szóval-szar kimondani- de nekem jól jött ez a pár éves leállás.
Szó mi szó, kurvára elszoktam a teltházas buliktól.... Zavart a tömeg, zavart a kibaszott telefonerdő.... Na, de ennyit a sírásról. Ahogy fentebb említettem, a You Can’t Stop Me-vel való kezdés elég erősre sikeredett. Tökéletesen megadta az alaphangot a maradék durván másfél órára. Kicsit mosolyogva néztem a zenekart, hiszen Henning Rümenapp gitáros enyhén meghízva, a zenekar jól értelemben véve bohóca Dennis Poschwatta dobos megöregedve szántotta fel a színpadot. A basszer Stefan Ude szokás szerint többet állt az erősítője tetején, mint a színpadon. Azt hiszem talán a 2009-es Szegedi SzIN fesztiválon le is esett róla, de egy laza röhögés után ment tovább a buli. Igazából meg se állt, csak ő. Így kell ezt csinálni!
De Sandra Nasicot még nem is említettem! Sandra Nasic, az Sandra Nasic. Ez a nő nem öregszik, de a hangja sem! Zseniális frontember. Nagyon jó kedvű zenekart láthattunk, ami nem csoda, hiszen a majdnem az egész turné sold out lett. Ezt nálunk külön kiemelték, hogy mennyire köszönik és egy speciális koncertet kapunk majd utolsó headliner show végett. Oké, ha nem néztem volna meg a setlist.fm oldalt, akkor ezt el is hittem volna.... A koncert felénél számomra ugyan kicsit leült a hangulat, pont jókor jött az Eminem klasszikus Lose Yourself coverje. Jó ,eddig is voltak slágerek ,de az első igazi nagyot nem durrantották el rögtön az elején. De ugye ezzel nem is lehet sokáig húzni az egy - maximum két -dalt ismerek rajongókat, jött is az Open Your Eyes! Aki eddig nem vette elő a telefonját, az most viszont csatlakozott a többiekhez, szóval különböző készülékek képernyőjén keresztül láthattam, hogy mi történik a színpadon.
A másik - egyébként zseniális húzás- hip hop előadó 50 cent is megérkezett a koncertre, egy rövid bejátszás erejéig. Az In Da Club című dalt szerintem még a nagymamám is ismeri, tökéletes volt! A Kumba Yo! szintén klasszikusnak számító dalt kurvára csak a refrénnél sikerült felismernem, valószínűleg fejben még valami füstös klubban szívtam a port a rapper spanjaimmal.... Ebből mondjuk semmi nem igaz, se por, se rapper span, szimplán elbambultam.
Egyébként egész koncert alatt dicsértem a zenészeket, a visszataps utáni Lez dal végén meg egyenesen áradoztam róluk. Olyan fasza instrumentális verziót kaptunk, hogy valami hihetetlen volt. Ott megvettek rendesen. Na, de azt hitted, hogy nem volt Big in Japan meg Lords of the Boards?! Rosszul hitted, az est utolsó két dala ezek voltak, itt már végre mindenki bulizott és nem a kibaszott telefonján közvetítette az otthon maradt lakótársának az estét.... Azt kell mondjam, hogy megérte ismét megnézni a Guano Apest. Kisujjból kirázott, vérprofi koncertet kaptunk. Egyébként meg az is igaz, hogy nem tudnak rossz dalokat írni. (Az más kérdés, hogy tőlem totál távol áll a munkásságuk, meg más zenei körökben is mozgok. De ezt hívják profi előadónak szerintem) Viszlát valamikor, valami fesztiválon!