Én már annak a generációnak vagyok a tagja, akinek a Big In Japan-ről nem az Alphaville jut először az eszébe, hanem a Guano Apes. Nem tudom, a fiatalabbak által mennyire ismert, de az ezredvég idején bizony nem nagyon zajlott le hazánkban házibuli a Loards Of The Boards és az említett feldolgozásuk nélkül. Aztán, ahogy amilyen gyorsan jöttek, olyan gyorsan el is tűntek. Lehet, hogy én jártam csukott szemmel, de évek óta nem is találkoztam a nevükkel, mígnem az áprilisi megjelenéseket böngészve bele nem futottam ismét a zenekarba. A nosztalgia mellett egyáltalán nem érdemtelen írni az új lemezről, idén nyáron ugyanis a Hegyalján láthatják az érdeklődök Sandra Nasic-ot és a többieket.