Ismét sikerült a horogra akasztani egy olyan projektet, amit nem zenekar csinál, hanem egyetlen egy ember. A Collapsed Tower projekt egy nagyon érdekes albumot hozott el nekünk, természetesen instrumentális megközelítésben.

A projekt nem egy újkeletű dolog a Happiness is Transient, Melancholy Is Permanent lemez már a negyedik a sorban. A progresszív metal megoldásokat erős doom metallal keverő fiatalember Cambridge-ből árasztja ránk a melankolikus dalokat, megoldásokat. Hangzás tekintetében a hasonló projektek közül masszívan kiemelkedik, hiszen minden hangszer remekül szól, talán a dobot tudnám egy kicsit több basszussal elképzelni. A közel fél órás anyag, kellően nyomasztó, de mégis megbújik benne valami, ami miatt nem érzem azt, hogy elment az életkedvem is. A dalok remekül vannak szerkesztve és érdekes megoldásokat is felfedezhetünk. Én érzek itt-ott némi In Vain-es megközelítést is. Női énekkel amúgy, mint például, ami a Frayle-ben is megtalálható, egy gyilkos album lenne, de így is érdemes ráfülelni!