Első ízben napra pontosan negyven évvel ezelőtt, 1983. augusztus 18-án, a Városligetben mutatták be az István, a király című rockoperát. Az egykori bemutató helyszíne pedig a darab nyomán hivatalosan is a Királydomb nevet viseli. A kerek évfordulóhoz időzítve, épp a mai napon jelent meg a GrundRecords színeiben az István, a király 2023-ra igazított, dupla CD-s újrakiadása.

A darab egy új műfajt hozott a hazai könnyűzenébe. A rockopera szót mi, magyarok a Jézus Krisztus Szupersztár révén ismerhettük meg. A tájékozottabbak pedig korábban talán még a The Who Tommy vagy Quadrophenia című darabjai kapcsán hallhatták a kifejezést. Bármilyen meglepő is, az István, a király nem az első magyar nyelvű rockopera volt, a Sztárcsinálókat ugyanis két évvel korábban mutatták be. Ettől függetlenül a köztudatban a Szörényi Levente-Bródy János szerzőpáros nevéhez köthető darab vált „A” rockoperává.

Az István, a király ráadásul ezt a státuszt már a megjelenését követő években elérte, és azóta is megingathatatlanul tartja jól megérdemelt pozícióját. Az István, a királlyal épp ugyanaz a helyzet, mint az Omega Gammapolis-ával. Olyan lemezekről van szó, melyekből ha minden magyar háztartásban nem is, de a tágabb családon belül bizonyára akad/akadt legalább egy-egy példány. Sikerüket a tartalmi oldal mellett bizonyára annak is köszönhetik, hogy a maguk idejében telibe találták a korszellemet.

A magyar rockzene szempontjából leginkább abban érzem az 1983-as rockopera jelentőségét, hogy a hazai könnyűzene mindhárom „T”-s kategóriájából - támogatott, tűrt, illetve tiltott – egy dupla lemezre összeboronálta az előadókat. Jóllehet, ez a hármas besorolás a megjelenés évében már nem volt olyan kategorikus, mint a ’80-as évek legelején. Nagyban köszönhető a darabnak, hogy István énekhangja, Varga Miklós, a Koppányt megformáló Vikidál Gyula, valamint a Tordát alakító Deák Bill Gyula a következő években sikeres szólópályára léphettek. Az előbbiek saját nevük alatt 1985-ben, utóbbi, szólóban 1984-ben mutatkozhatott be. Laborc, azaz Nagy Feró pedig az ős-Bikini révén épp 1983-ban csatlakozhatott a lemezes előadók társaságához.

A rockzenészeken túl a darab további szereplői között olyan, akkor már jól ismert színművészeket találunk, mint Juhász Jácint, Balázsovits Lajos, Balázs Péter vagy Berek Kati. Az akkori fiatal színészgenerációt Sára Bernadett mellett Nyertes Zsuzsa és Tóth Enikő képviselik, hogy csak néhány nevet említsek. A népzenei oldalról pedig Sebestyén Márta kapott szerepet.

A korabeli vállalkozás nagyszabású jellegét jól illusztrálja, hogy ahogy az énekesek, úgy a hangszeres szekció tagjai között is egyaránt ott voltak a rockmuzsikusok és a népzenészek, de a darabban a Magyar Állami Operaház Szimfonikus Zenekara is közreműködött. A Szörényi-Bródy szerzőpáros pedig akusztikus és elektromos gitárokon szerepelnek a felvételen.

A történet közismert, a X. század legvégén járunk, Géza fejedelem halála után. Az utódlás kérdésében két tábor, az egykori fejedelem fiához, Istvánhoz és a Koppány vezér nevéhez köthető, azaz a keresztény és az ősmagyar oldal áll egymással szemben. Rockzenei szempontból az utóbbi a lényeges, hiszen a rockoperában Varga Miklós kivételével az összes további énekes az ősmagyar oldalon szerepel.

Az Illés együttes tagjainak nagyjából száz perces műve négy részből áll – Az örökség, Esztergom, Koppány vezér és István, a király. A korabeli dupla kazetta és LP kiadások egyes oldalai ennek megfelelően tagolták a darabot. Anélkül, hogy az egyes tételek alapos elemzésébe belemennék – hiszen azt a friss kiadvány egyik füzete minden részletre kiterjedően tartalmazza – inkább a darab zenei sokszínűségét emelném ki. Szörényi Levente zenéje ugyanis nemcsak az egyes, a többitől élesen elkülönülő műfajok előadóit, hanem magukat a műfajokat is közel hozta egymáshoz. A gregorián énekek, a dixieland, a mezőségi népzene, a hard rock, a regős énekek, mind-mind megtalálhatók a darabban.

Ahogy burkoltan már utaltam rá, a friss, digipak formátumú dupla CD-s kiadás nem csak egy bookletet tartalmaz, hanem a csomagolás két, egyenként huszonnégy oldalas füzetet rejt. Ezekből pedig mindent megtudhatunk a darab hátteréről, a Bródy János által jegyzett szöveg alapjául szolgáló Ezredforduló című drámától kezdve a rockopera korabeli visszhangjáig.

A bookletekben természetesen ott van a több tucatnyi közreműködő neve, olvasható a darab teljes szövegkönyve és a fentebb már emlegetett, a legapróbb részletekre is kiterjedő elemzés, mely utóbbi a frissen érkezetteknek is segíthet felvenni az események fonalát. A bőkezűen adagolt képanyagot pedig még nem is említettem…

Az érdeklődők tehát a lehető legteljesebb formában vehetik kézbe a darab jubileumi CD verzióját. Az István, a király nemcsak a hazai rockzene, hanem a magyar könnyűzene egyik alappillére, melynek minden lemezgyűjteményben ott a helye!

Rendelés ITT.