A norvég ötös több, mint öt év elteltével jelentkezett ötödik nagylemezével, mely nálam közel ötpontos teljesítmény. Ennyit az ötösökről.

Bergen és környéke a ’90-es évek első felében termelte ki magából a black metal második hullámának innovátorait. Az ár már rég levonult a fjordoknál, de északon még mindig szép számmal akadnak kísérletező kedvvel megáldott muzsikusok. Nevezzük avantgárdnak vagy progresszívnek az idei hét dalt, a metal utótag egyre kevésbé húzható rá a norvég keselyűkre.

Az excentrikus frontember, Bjornar Nilsen vezette alakulat mindig is a saját hangját kereste, melynek megtalálásához az őket ért zenei hatások szintetizálásán keresztül vezetett az ösvényük. Kevés olyan zenekar akad a mai mezőnyben, amely az évek előrehaladtával egyre jobb lemezeket képes készíteni. A Vulture Industries ezek egyike.

A hosszúra nyúlt szünet nem eredményezett túlzott mondani akarást, a terjengősséget kikerülendő a norvégok maradtak a rájuk alapvetően jellemző háromnegyed órás lemezhossznál, sőt az idei az eddigi legrövidebb korongjuk.

Aki nem ismeri az előzményeket, az első találkozás alkalmával vélhetően hasonlóan fogja érezni magát, mint a borítón ladikjában esernyőt markoló, a hullámok között hánykolódó figura. Nilsenék továbbra sem szándékoznak barátkozni a hallgatóval, de manapság már nem is feltétlenül akarnak az ember idegeire menni. Ha nem ismered őket, de egyszerre értékeled Ian Curtis (Joy Division), Nick Cave, Glenn Danzig és a Voivod dolgait, illetve a King Crimsont sem feltétlenül veted meg, nyert ügyed lehet a bergeniekkel.

A frontember vokáljai leginkább az első három előadó dolgaival állíthatók párhuzamba, a zene meg az utóbbi kettőre (is) emlékeztet. A hangsúly a metal rovására tolódik el, de ezt aztán végképp nem róhatjuk egy köztudottan formabontó előadó terhére. Nagy meglepetést nem jelenthet, hogy a záró Tyrants Weep Alone nagyeposzban női ének is akad, ahogy az sem igazán vághat mellbe senkit, hogy két dalban szerepet kapott a szaxofon, sőt egy tételben a trombita is feltűnik.

A Ghosts From The Past megerősített abban, hogy még manapság is érdemes figyelni a Bergen környéki történéseket.