A Pozvakowski már nem egy mai zenekar a hazai palettán. Underground körökben pedig eléggé jól bejáratott név. Nem is csoda, hogy mikor új anyaggal jelentkezett, annak hamar híre ment. Így került hozzám is a Rapid.
Nem vagyok egyszerű helyzetben. Egyszer még a régmúltban volt valami csörtém a zenekarral, de már én sem tudom, hogy micsoda. Emiatt sokáig keserű szájízzel voltam feléjük, de aztán ez változott. Miért? A válasz egyszerű, a zenekart élőben látni élmény. Lekötik az ember figyelmét, ami szerintem a zenélés egyik lényege. Így elszállt a rossz szájíz és nem maradt más, csak az elismerés.
Az öt dal kerek huszonnyolc percig varázsol el. Noha a zenekar élőben az igazi, ezen a lemezen is megmutatják, hogy mitől is olyan jók. Tökéletesen megteremtik azt a hangulatot, amit a koncerteken is. Nekem az első hallgatás után bent ragadt a lejátszóban az anyag. Nehezen is fog innen kikopni, noha mostanában Zakk Wylde tölti be a főszerepet a Spotify-omon. A lemez lélegzik, megvan benne az élő hatás, de úgy, hogy ez egyáltalán nem megy a minőség rovására. Nagyon nehéz egy instrumentális zenekarnak fenntartani a figyelmet hosszú távon, de nekik nem csak sikerült, hanem ráveszik a hallgatót, hogy újra visszatérjen. Alig várom, hogy a zenekar el kanyarodjon az ország keleti felébe is (Miskolcon várunk titeket) nagyon szeretem, ahogy a lemezen együtt lélegeznek,lüktetnek a dalok és ebből totálisan vissza jön, hogy mennyire egyben vannak a tagok, érzik, hogy a másik mire gondol. Az a helyzet, hogy a zenekar bármit csinál ezen a lemezen, az jól áll nekik ebből kifolyólag. Lehet szó lassabb témáról, ami akár egy nagyjátékfilmben is simán megállná a helyét vagy a nyitó tempósabb szerzeményről. Sokat gondolkodtam, hogy mihez tudnám hasonlítani a zenekart, ha meg kell határoznom valamit, de nem tudok semmit felhozni példának.
Nem tudom mit mondhatnék a lemezről, hiszen egy tökéletes alkotás. Lehet, hogy ez az év legjobb hazai kiadványa, pedig még csak január van. Így ez egy bátor kijelentés is lehet, de akkor is… Talán annyit lehet hozzá tenni, hogy a Volt Comet végén olyan gyorsan nyomok a lejátszás gombra újra, mint nagyon kevés zenekar esetében. Nagyon jó lenne, ha a srácok több dallal jelentkeznének, mert ebből sokkal többet akar az ember.
