Egy zenekar életében az újrakezdés sosem egyszerű és általában amekkora érdeklődés övezi, legalább olyan szinten vannak jelen a kétségek is. Olykor már egy sima tagcsere is képes hazavágni egy évek óta működő gépezetet, hát még egy totális csatasor váltás. És mint az már ismert, az Eluveitie, pontosabban Chrigel Glanzmann esetében épp ez történt a közelmúltban. Hab a tortán, hogy a lecserélődött felállással sikerült egy a kelta-gall tradíciókban gyökerező, rengeteg hagyományos hangszert felvonultató folk albummal indítaniuk.
A hírhedt brit Iron Monkey visszatéréséről már nyilván mindenki olvasott, aki otthon van a banda történetében, vagy kellőképpen komálja azt a jelenséget, ahogy a negatív függvények görbéje a sludge gitárok hatására még inkább meghajlik lefele, ahonnan már nincsen visszaút. Ahogy az Iron Monkey énekesének, azaz Johnny Morrow-nak sem, aki tizenöt évvel ezelőtt elhunyt. Miután azért elég nagy meglepetés volt a visszatérés.
Az újabb generációk egyik pöpec bandája, azaz a baltimorei Turnstile is jól kapta el a fonalat. Legalább is ezt bizonyítja a két kislemez és a két éve megjelent Non-Stop Feeling című bemutatkozó anyag is. Ahol a pattogó ritmusú Rage Against the Machine találkozik a jóféle hardcore / punk lendülettel. Ebben a táncolható zenében, ami most egy frissen elkészült videóhoz szolgált alapul. Méghozzá a Real Thing című nótából elindulva, egy kis játékban a képzelettel és a valósággal. A Mortis Studio rendezésében. Azzal a hírrel a háttérben, hogy 2018 terén jöhet majd a következő nagylemez. Addig azonban csekkoljátok itt lejjebb ami van. Mert gumirugó hardcore rodeó van.
A metál elsősorban zene, de másodsorban biztos, hogy színház. A hozzárendelt képi világ, szimbólumrendszer és karakterépítés pedig a svéd Watain rideg black metál világát is nagyban gazdagítja. Hét nagylemezzel a hátuk mögött a trió felállású Watain pedig ma is tud ebből még többet mutatni. Mint például új videójában is. Ami klasszikus északi metál színház, természetesen dögrováson. A Nuclear Alchemy című számhoz kapcsolva, mely kislemezen jelenik majd meg. Most viszont videóval hasít darabot a műfajnak szánt figyelemből. 
Először úgy gondoltam, hogy Mindenszentek napjára egy Misfits buli illene a legjobban. Azután elgondolkodtam valami klasszikus, templomgyújtogatós norvég trveság nagyszerűségén. Aztán fél kilenckor színpadra lépett a Mantar, és zárójelbe tett minden okoskodást. De haladjunk időrendben.
Az Enslaved tavaly ünnepelte fennállásának 25-ik évfordulóját, de nyoma sincs annak, hogy ülnének a babérjaikon. Fesztivál-headliner pozíciók, különleges, egyszeri fellépések után meg sem fordult a fejükben, hogy pihenőre lenne szükségük, ezzel szemben új dalok születtek. A nemrég megjelent új album, az E, nagyjából lineáris folytatása annak a most már több, mint negyed százados útnak, amin a norvég ötös jár.
Ha megkérdeznénk húsz hardcore arcot, hogy érzésük szerint melyik banda rángatta őket bele leginkább ebbe az egészbe, akkor lehet mindegyik másik nevet dobna be. Viszont az is lehet, hogy lenne közöttük olyan, aki azt mondaná, hogy a Strife.
Október 28 - án, azaz néhány nappal ezelőtt ünnepelhették a Deftones rajongók a zenekar második lemezének megjelenését. Ahogy nyilván a zenekar is ezt tette az áttörést jelentő Around the Fur album kiélesítésének évfordulóján. Amivel kapcsolatban már tudjuk, hogy ennek szóló turnéval nem készül a zenekar, de lett pár merch extra azoknak, akik rajta vannak az efféle ereklyéken. Ezeket pedig
Mint alázatos szolgái, úgy osztjuk meg sorban az érkező Converge album sorban nyilvánosra váltó dalait. Kétségtelen, hogy a The Dusk In Us ismét egy magasabb színvonalon prezentálja majd azt, amit a banda a legjobban tud. Vágtató ütemekkel és most még kórussal is emelni a szintet szanaszét, miközben nagyon magasról szórják ránk a súlyt. A Single Tear című számban ugyanúgy. Itt lejjebb. A pénteken megjelenő albumról..
"Emlékszel, mikor először hallottad Stuart Hammet basszusgitározni Steve Vai The Attitude Songjában vagy a 'Passion And Warfare' lemezen? Emlékszel, mikor láttad Stu Hamm tapping játékát és akkordozását a basszuson Joe Satriani Always With Me-jében? Emlékszel az elképesztő basszusszólóra Satriani 'Live In San Francisco' koncertlemezén? És emlékszel a Lone Starra Eric Johnsonnal Stu szólólemezéről? Vagy a GHS lemezekre Frank Gambaléval és Steve Smith-szel? Nos, ezeket fogjuk neked eljátszani élőben!” – invitál európai turnéjára Stu Hamm a facebook oldalán
Egy biztos a Halloween a legmetálabb ünnep a földön. A külsőségekre amúgy is sokat adó műfaj képviselői itt még inkább kiélhetik a fantáziájukat és azokká válhatnak akikké csak akarnak. Hogy mennyire, azt mutatjuk alább.
p_e_/hed_pe_2017.PNG)
Október 31-én, Halloween estéjén Jimmy Kimmel showműsorát egy ideig korunk ügyeletes rocksztárja Dave Grohl vezette, aki, ha már ott volt akkor Mikulásba oltott David Lettermannak öltözött be, sőt zenekara a Foo Fighters is teljes halloweeni menetfelszerelést öltött. Volt itt minden: Jégvarázs Metallicával megspékleve Kristen Bell előadásában, sőt még Alice Cooper is eljött. Mindez alább nézhető meg.
Vannak a szélesebb körök és ehhez képest vannak a legbelső körök. A Krallice lassan tíz éve ad ki folyamatosan lemezeket, de az az út amin járnak, egészen a peremeken halad. Bár az avant - garde black metál vonalon mozgó zenekar székhelye New York, ők mégis Voivod bolygót jelölték meg tartózkodási helyül. Ehhez képest viszont a Neurosis basszusgitárosa most az, aki énekesként működik közre a teljes Loüm lemezen. Néhol még a billentyűkbe is belenyúlva kicsit. A többi Neurosis tag jó néhány projektje mellett tehát most Dave Edwardson is kipróbálhatja magát egy másik vonalon. Amit a Krallice nagyon is értékel. A közös munka eredménye pedig itt lejjebb most teljes hosszában is hallgatható. Ezen a bizarr hangulatú, de lenyűgözően nagystílű és előremutató anyagon.