Ha létezik ember, akinek szívfacsaró élmény látni egyik kedvenc zenekara vesszőfutását, az jelen esetben én vagyok. Mikor először hallottam a Sing the Sorrow-t, nem kapott el. Aztán szépen lassan, ahogyan a korábbi lemezeiket is magamévá tettem, átértékeltem a dolgot, és a Decemberundergroundig hittem, hogy az AFI lesz az új Misfits. Az a banda, akik képesek továbbvinni Danzigék örökségét, s bár a Sing the Sorrow már sugallta a változást, az új irány csak később kristályosodott ki.
Ahogy már sokan tudják, a tavaly egy nagyon príma lemezzel, a Jomsvikinggel jelentkező, majd december elején nálunk is megforduló Amon Amarthban egy relatív új arc vereti a bőröknek, nevezetesen a korábban többek között az October Tideban és a Valkyrjaban is megforduló Jocke Wallgren. Habár a dobos a lemezen még nem játszott, mégis láthatóan, hallhatóan mesteri szinten elsajátította mind a klasszikus, mind a friss témákat. Ennek ékes bizonyítéka a lent látható két videó is, melyben a 2011-es War Of The Gods-t, illetve a még szinte ropogós On A Sea Of Bloodot gépeli bele az éterbe.
2010 volt az az év, amikor megalakult New Jersey államban a technikás deathcore vonalon mozgó Lorna Shore. A négy fix taggal nyomuló csapat első lemezét viszont csak két évvel ezelőtt hozta ki három EP után. Azonban most ismét nagylemezt készülnek megjelentetni, melynek címe Flesh Coffin lesz és február 17-én jön majd ki. Az új album egyik dalához azonban már elkészült egy videoklip, ami igazi tuning sztereó deathcore, amit itt a hajtás után tekinthettek meg.
Xandria, Sepultura, Moonspell, Thell Bario és Total Chaos – a tavaly év végén kihirdetett ötöshöz ismét több műfajból érkeznek új nevek, elsőként a korai 90-es évek egyik legnépszerűbb death metal zenekara, az Obituary. A Tardy testvérek által alapított brigád épp idén szaggatja 30 éve a húrokat, ráadásul márciusban új lemezzel is jelentkeznek, az ígéretek szerint igazi, sötét hangzással.
Tizennyolcezer új dal, 15,5 ezer jogdíjban részesülő szerző és jogutód – az Artisjus közzétette a 2016-ra vonatkozó éves zenepiaci statisztikáját. Az egyesület 8,6 milliárd forint jogdíjat osztott szét a dalok, zeneművek alkotói (és jogutódjaik) között.
Közel két év kihagyás után ismét lesz Crippled Fox koncert. Az crossover / thrash bennfentesek egyik világszerte kedvelt favoritja hosszabb szünet után fordult meg és veszi az irányt ismét a színpad felé. A back buli pedig hol máshol, mint a DRRPNC színpadán lesz, azaz a pincében április 8 - án. A bulin lesznek még bandák, de ezek közül egyenlőre még csak az Iron Steel ziher. Ehhez a nagyszerű hírhez pedig adagoltunk kedvcsinálókat is. Ezek találjátok meg most a hajtás után.
Amikor olyan hideg van odakint, hogy az emberbe kétszer fagy bele a lélek, alapos ok kell hozzá, hogy útnak indulj. Egy Fleshgod Apocalypse koncert pedig nagyon is alapos ok.
Eseménydús évet zárt a The Trousers csapata, most pedig egy új live video megjelenésével indítják 2017-et, mely terveik szerint legalább annyira mozgalmas és pörgős lesz, mint a tavalyi.
Új videóval jelentkezett az anyazenekarával, az Asking Alexandriával március 13-án Budapestre látogató Danny Worsnop (a koncert hivatalos Facebook eseményét ITT találjátok). A dalnok legújabb kisfilmje a hamarosan megjelenő szólólemezének, a The Long Road Homenak egyik dalára, Don't Overdrink It-re készült, talán mondanunk sem kell, hogy a videó, ahogy maga a dal is, az alkoholfogyasztás bajos oldaláról szól.
Ami kivételesen nem a Bleed. Hanem a Clockworks című nóta, aminek a dobok oldaláról megközelített feldolgozásba egy 13 esztendős dobos kislány Alexey Poblete ment bele vállal. Az ifjú dobos nem először futott neki valami komplexebb klasszikus dobtémájának, de nézzétek mire ment a Meshuggah eme dalával. Amiről a videót lefelé haladva fedezhetitek fel magatoknak.
A napokban megjelent 6 fős bostoni kelta punk alakulat kilencedik albuma 11 Short Stories of Pain & Glory még sokadik hallgatásra sem kínál semmi újat, de talán nem is vártunk/várhattunk mást tőlük - Oi! -
A mostanában (nem hiába) népszerű "teljes lemezes" koncertek elérték a Kartelt is. A jó ideje átvariálódott felállású, most már inkább rap/rock banda a klasszikus éra tagjaival, azaz Lory B-vel, Sámsonnal és Stevevel felvértezve csaptak bele a lecsóba és nyomták bele a Barba Negrába az idén húsz éves Jégre Teszlek lemezt, de azt úgy, ahogy illik, minden dalról megemlékezve. És hogy milyen volt az este? Soha rosszabbat! De lássuk bővebben!
Nem csak mi szeretünk listákat készíteni, de nem ám! Sőt, a Loudwire olyan szinten ontja magából ezeket a lajstromokat, hogy csak győzzük követni! Az egyik legfrissebb gyűjteményükben a Metallica dobos Lars Ulrich arckifejezéseit magyarázzák meg, nyilván a komolyságot ezúttal erősen háttérbe helyezve. Szóval ha érdekel, hogy milyen arcot vág sokak kedvenc dobosa, amikor éppen mogyin vágja magát a dobverővel, vagy épp amikor szembesül az inkontinencia hatásaival, netán amikor épp hópelyheket kap el, ne restelljetek rányomni a play gombra!
Az nem is kérdés, hogy az August Burns Red imádja Magyarországot és a hazai közönség a legvadabb bulikat éli meg velük. De az, hogy a banda a különleges Messengers 10th Anniversary Tour-ja keretében maroknyi európai város között Budapestet is megtiszteli azzal, hogy teljes egészében eljátssza legendás lemezét - valljuk be, nem semmi! A lemez dalai mellett természetesen elő fog kerülni még jópár olyan szám, amit a zenekar igazán szeret és úgy érzi, illik a Messengers-ünnephez. Sok kérdés innentől már nem lehet. Az augusztus 16-i koncerttel kapcsolatban további infók ITT.
Tagadhatatlanul köszön vissza a klasszikus brit death metál suli a Memoriam hangzásában. Amin meglepődni nem is nagyon kell, hiszen olyan tagok alkotják sorait, mint a Bolt Thower legendája Karl Willetts. Illetve a Benediction, Cerebral Fix és Sacrilege felállásaiban is megforduló csapata. Szóval az az öregsuli nagyjából az a suli, ahol tinédzserből aztán ők lettek a legnagyobb tanárok. Miután pedig a Bolt Thower többé nincsen, ez teret adott ennek az új szerveződésnek Memoriam néven, ahol március 24 - én már érkezik is az első lemez a Nuclear Blast gondozásban For The Fallen címmel. A nyolc tételt tartalmazó nagylemez egyik zsír új dala előzetes gyanánt pedig itt lejjebb meg is hallgatható a megvillantott új borító alatt. Csak a hatás után!
Pénteken jelent meg az eredetileg békéscsabáról származó, de már budapesti központú csajfrontos space/alternatív (de önmagát csak doll metalnak tituláló) Ann My Guard legújabb nagylemeze, az Ourania. A német Rock'N'Growl kiadó gondozásában napvilágot látott nagylemezt korábban már mi is beharangoztuk nektek, most viszont a lentiekben végig is hallgathatjátok a teljes produktumot. Higgyétek el, érdemes rászánni azt a szűk fél órát!
Szinte pont egy éve beszámoltunk be az Aerodrum projektről, mely egy számítógép-alapú, virtuális valóság elven működő légdob-szoftver. Ennek van születőben egy másik tervezőcsoport által kitalált "kistestvére", a Freedrum, melyet a tervezők már nem a számítógéphez, hanem egyenesen az okostelefonokhoz találtak ki, így akár az utcán is nekiállhatsz majd dobolni, ha elkapna a hév.
A február 3-án, Sötétanyag címmel fog megjelenni a kilenc dalt magába foglaló új Ørdøg nagylemez. Az egyébként bakeliten is megjelenő dalcsokorról egy dalt, a Sátántangót már szűk két hete megmutattuk nektek, most egy másik friss szerzeményen, az Államtitkáron a sor, hogy csökkentse az addig hátralévő idő okozta éhséget.
A politika és a zene vegyítése, legalábbis ezen cikk írója szerint, nem feltétlenül ildomos dolog, de hát ízlések és pofonok, ugye. Persze jelenthet az is valamit, ha valaki elzárkózik a politikától, de talán az még a jobbik eset (ez nem szándékos szójáték volt). USAföldön, ahogy mindenki tudja, megválasztották elnöknek Donald Trumpot, aki talán az összes eddigi amcsi vezérhez viszonyítva is igen megosztó egy személyiség, így érthetően nem is mindenki lelkesedik azért, hogy bazseválhasson kicsit neki a beavatási ünnepség előtti bulin. De végül nagy nehezen megszületett a lasszóval összekapart névsor, lássuk, kik azok, akik ott lesznek és dalolnak kicsit majd az új vezetőjüknek. Megsúgjuk: nem az Anal Trump lesz az!
Tegye fel a kezét és álljon ki a sorból az, aki még mindig azon rágódik, hogy lassan húsz évvel ezelőtt a Sepultura zenekar soraiban bekövetkezett egy énekesváltás. Aki pedig kiállt, az most huppanjon le egy kényelmes sarokba és töprengjen egy sort azon, hogy vajon miért ilyen nehéz neki alapvetően elengedni a múltat. Ugyanis lehet egy marék aktuális kérdés a legendás brazil banda apropóján, de ez már sehol sem az. A jelenben tudniillik már a nyolcadik olyan lemezt hallgatjuk, amin az egykor jócskán átalakult Sepu ismét demonstrálhatja, hogy sosem a múlt gyűrött szendvicseit vakargatta kifele a szimatszatyorból és próbálta lenyomni a közönség torkán. Hanem mindig vérfrissítő erőkkel futott neki.. Így az sokkal fontosabb kérdés, hogy az utolsó három lemez után most ismét van-e új irány? Meg, hogy elég hegyes-e az iránytű, ami odaszúr?
