
Budapestre jön a Catharsis

Új cikksorozatunk minden zenefanatikusnak szól, főleg azoknak, aki előszeretettel költik azt a kevés kis pénzüket eredeti hanghordozókra. A Lemezgyűjtők büszkeségei címet viselő interjúsorozatunk első alanya Jakab Zoltán.
Emlékszel még az első eredeti hanghordozódra, amihez hozzájutottál? Mi volt az és milyen formátumban sikerült megszerezni?
Hatéves voltam, amikor bátyámtól megkaptam a Bad nagylemezt, Michael Jacksontól. Természetesen lemezen.
A Catharsis az 1990-es évek hardcore / punk színterének egyik meghatározó zenekara volt. Ebben egyértelműen közrejátszott a dalszövegeikben megfogalmazott radikális világnézet is. Ez nyilván sokaknál csapta és csapja ki ma is a biztosítékot, ám jelentőségüket és hitelességüket az sem vitathatja el tőlük, aki történetesen nem ért egyet az üzenetükkel. A csapat idén, több mint tíz évnyi hallgatás után, visszatért. Most viszont már egy alaposan átalakult színtérnek kell megmutatnia – zeneileg és mondanivalóban, hozzáállásban egyaránt –, milyen is az irányzat eredeti, zsigeri dühe. Európának a nyáron adtak ízelítőt mindebből egy viszonylag rövid turné keretében, amelyből Magyarország sem maradhatott ki. A budapesti koncert előtt beszélgettünk az énekes-frontember Briannel, a banda szellemi vezérével.
2001. november 9-én járt legutóbb Magyarországon az anarchista hardcore / punk amerikai élharcosaként elhíresült Catharsis, majd nem sokkal a koncert után, az akkori turnéja végeztével fel is oszlott. Leállásuk nyomán hatalmas betöltetlen űrt hagytak maguk után, de munkásságuk, na meg a felejthetetlen gödöllői fellépés emléke – az azelőtti hazai bulikéhoz hasonlóan – olyannyira beépült a köztudatba a színtéren, hogy most, majdnem tizenkét év elteltével sem lehetett kérdéses a telt ház.