Hát, feleim, lassan segédbranddé válik a Moshing On Orfű. 2012 óta látogatom a fesztivált, és 2014 óta tehetem ezt minden évben akkreditált firkászként. 2017-ben és 2018-ban átálltunk a Moshing On Orfű füzetformátumára: az első és egyetlen fesztiválfanzinra Magyarországon, amit csak a Rockstatiönön érhettek el! Úgy tűnik, kultúrmissziónk sikerrel járt: bármerre fordulok, a FOO már nem alter/hippibölcsiként, hanem igenis akként a nívós kortárs hazai rockfesztként szerepel a köztudatban, ami. És mosht...

Tavaly a nagy kérdésünk az volt, vajon érdemes-e a Fishing On Orfű az idehaza oly irigyen és csak mármeghívóvaa' osztott "Rockfesztivál" titulusra... S miután ezt gyönyörűen bizonyította, s már teljes mellszélességgel ajánlhatjuk az év talán legjobb vidéki fesztiválját a tavaly történtek után, rámutatunk Nektek, hogy mi a ménkű keresnivalója lehet egy (black)szabbatistának, egy djentlemennek vagy egy kopaszkutyának a déli erdőkben?

A 2015-ös Fishing On Orfű sorsfordító lesz, saját történelmében biztosan, és ha igen-igen jól sikerül, meglátjuk, jövőre írhatunk-e már róla a Magyar Glastonburyként... Vajon tudja-e hozni a tavalyi rocknroll pörgést és frissességet, nem aprózódik-e el saját programjai súlya alatt, és képes lesz-e végleg betenni tornacipős tappancsát a Hazai Nagyok közé? Nos, ha minket kérdeztek...

Öt év várakozás után elkészült a Jazzékiel Másokat szeretni című harmadik nagylemeze, melyet hamarosan tavaszi koncertek is követnek. A banda a kétezres évek végi budapesti alternatív klubszcéna egyik fontos zenekaraként 2011-ben vonult vissza a koncertezéstől. A 10 vadonatúj felvételt tartalmazó album a Mamazone kiadó gondozásában látta meg a napvilágot  február másodikán.