Már 3. éve látogatunk ki Rockstationileg - és így rockerileg - az Orfűi Campingbe. Állítólag 3 a magyar igazság, és lám: 2014-ben azzal a kérdéssel rukkoltunk neki, érdemes-e a Fishing a Rockfesztivál titulusra, 2015-ben pedig azzal, vajon be tudja-e írni magát az ország legnagyobb és legfaszább fesztjei közé? Miután mindkettőből dicsérettel vizsgázott, idén nem lesznek ilyen kérdéseink, csak szakmaiak, és inkább arra gyúrunk, amire egy olvasó is: hol, mit, mikor, kivel, hogyan, az élmény optimalizálása kedvéért.

Az Útiterv 2. felében kicsit elmozdulunk a keményvonalas szakmaiságtól és kultúrától, és a fesztiválélet napos oldalára tesszük a hangsúlyt: kaja-pia, jövés-menés, pop-rap-egyszálgitár, és persze, a metálarcok csárdása: hardcore kerülnek a terítékre. A minap átmentünk az állós-ülős-fekvős progikon, de EZEKRE tutira járatod a lábad!

Tavaly a nagy kérdésünk az volt, vajon érdemes-e a Fishing On Orfű az idehaza oly irigyen és csak mármeghívóvaa' osztott "Rockfesztivál" titulusra... S miután ezt gyönyörűen bizonyította, s már teljes mellszélességgel ajánlhatjuk az év talán legjobb vidéki fesztiválját a tavaly történtek után, rámutatunk Nektek, hogy mi a ménkű keresnivalója lehet egy (black)szabbatistának, egy djentlemennek vagy egy kopaszkutyának a déli erdőkben?

A 2015-ös Fishing On Orfű sorsfordító lesz, saját történelmében biztosan, és ha igen-igen jól sikerül, meglátjuk, jövőre írhatunk-e már róla a Magyar Glastonburyként... Vajon tudja-e hozni a tavalyi rocknroll pörgést és frissességet, nem aprózódik-e el saját programjai súlya alatt, és képes lesz-e végleg betenni tornacipős tappancsát a Hazai Nagyok közé? Nos, ha minket kérdeztek...