Két, meglehetősen masszív, egy jó értelemben dögszagú, rohadt, de egyben kellemesen légies black metal tétellel, valamint egy szinte már doom-country ízű prózázással ajándékozta meg a követőit már több, mint tíz éves múltra és rengeteg kiadványra visszatekintő Panopticon. Az Austin Lunn által alkotott "együttes" a The Crescendo Of Dusk EP képében két olyan dalt adott ki (összesen húsz percnyi hosszban), melyek még két korábbi lemez megírása után maradtak a fiókban. Szerintünk kár lett volna veszni hagyni őket.