Amikor egy koncerten elszabadul az indulat, szinte (vagy nem csak szinte?) állati hévvel lendül a vadabbja, hogy szétszedje a hasonlóan ösztöneinek élő társait. Néha már egy-egy csordát látni a tomboldában, de hát ennek ez a rendje, valahol ki kell ereszteni a mindennapok okozta gőzt. De mi lenne, ha tényleg (nagy)vadakkal találkoznál a darálóban? Ezzel játszott el egy Animals rock! művésznevű felhasználó, akinek az alkotásaiból párat mi is bemutatunk.

Egy finoman fogalmazva is szerénytelen levéllel lepte meg 1965 augusztusában Leonard Bernsteint az akkor még csak nyolcéves Jordan Rudess. A később a Liquid Tension Experiment és a Dream Theater billentyűseként ismertté vált zenész levele az alábbiakban látható, olvasható, mint kiderült: a kopasz billentyűs egyáltalán nem gondolta komolyan azt, hogy jobb lenne, mint a legendás komponista.

A művészet nem ismer határokat! Ha éppen kedved szottyan, akár a parkba is kiülhetsz csellózni egyet egy szál alsóban, két lábdobbal, hogy elnyomd a Motörhead-ihlette tételeidet. Mindennapos, nem? Mr. Macaille-nál mindenképp, a francia arc már egy egész sornyi dallal rendelkezik, amit a 'neten is el lehet csípni. Jöhet?

Az, hogy mi a legvalamibb valami, csak akkor dönthető el, ha statisztikailag kimutatható különbségek, mutatók segítik a döntést. De olyan szubjektív dolognál, mint a művészet, ízlés, mindig necc a téma. Viszont a Revolver szerkesztői felkerestek néhány zenészt, hogy mondják el, szerintük melyik téma az, amitől cafatokra robban az agy. Többek közt a Type O Negative, a Revocation és a Testament egyes tagjai mondják el erről a véleményüket. Angolosok előnyben!

Van, aki azzal foglalatoskodik, hogy bemutassa, hogyan festenek az ikonikus (nem csak rock-) zenekari fotók helyei manapság. Márpedig ilyen fényképekből nem kevés készült az elmúlt mondjuk olyan hetven év alatt, van mit felkutatni, ha beleáll az ember fia. Steve Birnbaum pedig egyáltalán nem rest, lelkesen veszi ezt az önmagának kitűzött feladatot: fogja az eredeti képeket, megkeresi a készítési helyet, majd a képet odatartva kvázi odamontázsolja a zenészeket a jelenbe, egyfajta kellemes idővihart idézve maga körül. De hogy mégis sejtsétek, mégis milyen ez a projekt, meg úgy egyébként hogy fest a dolog, mutatunk rá néhány példát.

Fesztiválszezon híján muszáj valamivel kitölteni az időt, a zenekarok vagy régebbi koncerteket tesznek elérhetővé, vagy online bulikat adnak, de azért csak jut, jutogat a jóból. Egy website viszont meglépte a következő szintet, a felületükön egy randomgenerátor segítségével létrehozhatod a saját, kilencvenes évekből származó fiktív összeállításodat, melyen az adott előadó nevére kattintva megnézhetsz egy akkoriban rögzített koncertvideót tőlük. Persze nem mindenhol nyílprofi a videótalálat, elképzelhető, hogy kézi kamerás témákról van szó, de jó kis móka, ha éppen van egy kis szabadidőtök!

Életed egyetlen, még megmaradt vágya, hogy lásd, hogyan kell jelbeszéddel előadni a Lamb Of God Ruinját? A vágyad teljesült! Az alábbiakban látható videóban egy erre szakosodott hölgy interpretálja a minden bizonnyal nagyszámú koncertjáró, ténylegesen halláskárosult embernek a dal szövegét, ami valljuk be, zseniális, de sok értelme nincs.

Nyilván nem csak velünk esik meg, hogy néha-néha véletlenül összefutunk a haverokkal. A hírességek is ugyanúgy összekoccannak alkalomadtán, mondjuk erre a díjátadókon, különféle gálákon, fesztiválokon nagyobb is az esély. A lenti galériában bemutatunk pár képet, ahol a zenészek más bandák tagjaival, színészekkel, hírességekkel pózolnak, akár mert spannolás van, akár mert csak jól mutat. A Loudwire gyűjtése következik.