Az amerikai Static-X évek óta ontja magából a minőségi modern-indusztriál metált.  Lemezeik mindig állandó minőséget képviselnek, viszont az igazi nagy áttörés valahogy sohasem sikerült nekik, sem a tengerentúlon, sem máshol. Pedig.... pedig rengeteg filmhez adtak dalt, évekig jó formán nem volt valamire való kaszabolós, robbantós, szörny-zombis film anélkül, hogy legalább egy betétdal erejéig ne lett volna benne Static-X. Az igazi nagy durranást szerintem 2003-ban követték el. Ekkor jelent meg a Shadow Zone című lemezük, amely szerény véleményem szerint köröket ver a modern metal legtöbb élcsapatára, de a dallamosabb megközelítés sem hozta meg a várva várt hatalmas sikert.   Később aztán visszatértek az egyszerűbb minimálriffekre és rideg gépi hangokra építő betonozásra és azóta is szorgalmasan dolgoznak. Dalt természetesen a fentebb említett lemezről választottam, ez a The Only.