RockStation

2008 a Metallica éve lesz? (Metallica - Rock Am Ring 2008)

2008. június 08. - SAABI
(Rég hallottunk már a Metallicáról, gondoltam eleresztek néhány gondolatot velük kapcsolatban.) :o)

Igen, könnyen meglehet, hogy 2008 a Metallica éve lesz. A várhatóan szeptemberben megjelenő új lemez kapcsán akkora a felhajtás körülöttük, hogy gyakorlatilag ez az év eddig is róluk szólt. Jelenleg Nürnbergben a Rock Am Ringen cirka 80 ezer ember hever a lábaik előtt. Tudom, mert az imént láttam a saját szememmel. A német MTV szórta a koncertet  Neten, legyen áldott a nevük érte, bár a koncert első harmadát sajnos lekéstem.

Meg kell hagyni, Hetfield és társai rendesen kitettek magukért, olyan, de olyan show-t csináltak ott, hogy az elképesztő: minden perce élvezet volt. Na, valahogy így kellene kinéznie egy rockkoncertnek. Ha pontosan tízkor kezdtek, akkor majdnem két és fél óráig voltak színpadon, négy ráadást nyomtak, hosszú búcsúzkodással a végén. Látszott, hogy nagyon nagy kedvvel játszottak, nyilván ez alaptényezője kell legyen egy ilyen jól sikerült fellépésnek. Szerencsére főleg a Load/Reload előtti időkre koncentráltak a dalok összeválogatásánál: Kill'em All, Masters, Justice..., Black Album - Úristen, mekkora nótákat írtak akkoriban! Hetfield kiváló formában volt, gyakorlatilag az ujja köré csavarta a közönséget - fantasztikus előadó és frontember. Ha ez a 2008-as Rock Am Ring -béli koncert valaha megjelenik DVD-n, feltétlenül érdemes lesz beszerezni.

Amit még talán érdemes lesz beszerezni, az az új album. Pár napja a csapat Londonban bemutatta néhány kiválasztott magazin újságíróinak az új lemez hat felvételét. A kiválasztottak között volt például a Classic Rock magazin is, amelytől a St.Anger meglehetősen lesújtó kritikát kapott annak idején. A bemutatón résztvevő újságírók szerint az új dalok kétséget kizárólag a Metallica fénykorát idézik, a hangzás a régi legendás lemezekhez hasonló, csak kicsit több dinamikával. A hat felvétel között volt trash-szerű rifforgiákra épülő, volt dallamos-melodikus darab, volt a One-t felidéző balladisztikus nóta, valamint úgy általánosságban speedek, breakek, jó kis tempóváltások és amit mindenki egyként megemlített, hogy végre újra vannak Hammett- és Hetfield-szólók!

Nyolcvanezer (+ 1) emberük már biztosan van, aki jelentkezni fog szeptemberben a lemezboltokban.

Update 2008.06.09.:
Természetesen máris fent vannak a RockAmRing videók a YouTube-on. A nyitány (Creeping Death) és az utolsó előtti (Motorbreath) dal felvételei alább:



Ami közötte volt, azt meg el lehet képzelni. Vagy meg lehet nézegetni: Metallica Rock Am Ring 2008 videók
 

Sziget fesztivál 2008 fellépők | 6. rész : Avantasia

Az utóbbi évek legérdekesebb és legfigyelemreméltóbb metál projektje az Avantasia. Pedig igazából semmi különlegeset nem hoz, hiszen a melodikus heavy-metalt fűszerezi egy kis rockoperával. A „társulatot” Tobias Sammet, a német power metal zenekar, az Edguy énekese hozta össze a kortárs metal-színtér legjobbjaiból, hogy egy valódi metáloperát vigyen színpadra. A projekt neve az Avalon (lásd Artúr király történetét és a távoli Avalon szigetet) és a fantasy szó kombinációja.


Az egyéves előkészület után az első lemezen Kai Hansen (Gamma Ray), Timo Tolkki (Stratovarius), David DeFeis (Virgin Steele), Andre Matos (Angra), Rob Rock (Warrior), Sharon Den Adel (Within Temptation) énekelte-mesélte, adta elő a himnikus, fantasyval és romantikával teli történetet The Metal Opera címmel, míg a zenekar szerepében a gitáros Jens Ludwig (Edguy) Henjo Richter (Gamma Ray), basszusgitáros Markus Grosskopf (Helloween) és a dobos Alex Holzwarth (Rhapsody) közreműködött. Az elmúlt évek során több Avantasia-produkció is született (The Metal Opera PT.1. Pt.2, Lost In Space), a legutóbbi munka pedig idén januárban jelent meg Scarecrow címmel, mely lemezen Rudolf Schenker, Sascha Paeth, Eric Singer is közreműködött, az énekesek közül pedig Bob Catley, Jørn Lande, Michael Kiske, Alice Cooper, Roy Khan és Oliver Hartmann nevét is olvashatjuk.

Mint az előbbiekben olvasható és a metal körökben illusztris névsorból látható, nem semmi szervezést igényel időről időre, hogy Tóbiás mester a saját zenekarán kívül az Avantasia-t is működtesse, de bizonyára  hiperaktív emberként ez igencsak jól esik neki. Aki rockerként szereti a konzervatívabb zenei megközelítést nyugodtan tegyen velük próbát a Szigeten, bár hogy az illusztris névsorból ki lesz itt azt még nem tudjuk.  A fesztiválon a Hammerworld színpadon fognak fellépni.

 

Avantasia: Carry Me Over

SZIGET Fesztivál 2008 hírek (sajtótájékoztató után)

Nem jön a RATM. Ez most már tuti, hiába vártuk, hogy hátha... Ez szomorú hír.

Viszont jön a VOLBEAT!!! Ennek én személy szerint nagyon örülök.
Ajánlom figyelmetekbe egy korábbi írásunkat: Itt az európai Metallica: a Volbeat Dániából

Jön még a Meshuggah. Róluk is írtunk, igaz nem annyira pozitívat, mint a Volbeat-ről: Monoton riff-orgia: Meshuggah - ObZen

Jön a mostanában revitalizálódott Carcass is.

Ezen kívül visszanéz még hozzánk a The Killers is és elhozzák a mostanában nyugaton agyonsztárolt indie/pop groupot, a The Kooks-t. Új infó még a Presidents Of The Unites States of America (PUSA) fellépése, a többit meg már tudjuk. Ajánlom figyelmetekbe  korábbi szigetes írásaink gyűjteményét.

A nagyszínpad magyar fellépői:

Tankcsapda
Kispál és a Borz
Pannonia Allstars Ska Orchestra
URH

 

U2: új kiadásban a korai lemezek (+ új album infók)

2008. július 22.-én három korai U2 album fog megjelenni újrakevert és újracsomagolt változatban; a Boy (1980), az October (1981) és a War (1983).

Az albumokat a régi, eredeti mesterszalagokról keverték újra és mindegyikből készül szimpla lemezes, dupla lemezes, bónusz CD-vel megspékelt változat és természetesen készül egy kiadvány a reneszánszát élő bakelitből is. Mindezek mellé lesz kis könyvecske is szövegekkel, eddig meg nem jelent fotókkal és egyéb olvasnivalóval.

 

Boy deluxe CD:
1. I Will Follow (Previously Unreleased Mix)
2. 11 O'Clock Tick Tock
3.Touch
4. Speed Of Life (Previously Unreleased Track)
5. Saturday Night (Previously Unreleased Track)
6. Things To Make And Do
7. Out Of Control
8. Boy-Girl
9. Stories For Boys
10. Another Day
11. Twilight
12. Boy-Girl (Live at The Marquee, London)
13. 11 O'Clock Tick Tock (Live at The Marquee, London - Previously Unreleased Version)
14. Cartoon World (Live at The National Stadium, Dublin - Previously Unreleased Track)

October deluxe CD:
1. Gloria (Live at Hammersmith Palais, London)
2. I Fall Down (Live at Hammersmith Palais, London)
3. I Threw A Brick Through A Window (Live at Hammersmith Palais, London)
4. Fire (Live at Hammersmith Palais, London)
5. October (Live at Hammersmith Palais, London)
6. With A Shout (Richard Skinner BBC Session)
7. Scarlet (Richard Skinner BBC Session)
8. I Threw A Brick Through A Window (Richard Skinner BBC Session)
9. A Celebration
10. J. Swallo
11. Trash, Trampoline And The Party Girl
12. I Will Follow (Live at Paradise Theatre, Boston)
13. The Ocean (Live at Paradise Theatre, Boston)
14. The Cry/Electric Co. (Live at Paradise Theatre, Boston)
15. 11 O’Clock Tick Tock (Live at Paradise Theatre, Boston)
16. I Will Follow (Live From Hattem, Netherlands)
17. Tomorrow (Bono & Adam Clayton, Common Ground Remix)

War deluxe CD:
1. Endless Deep
2. Angels Too Tied To The Ground (Previously Unreleased Track)
3. New Year’s Day (7” single edit)
4. New Year’s Day (USA Remix)
5. New Year’s Day (Ferry Corsten Extended Vocal Mix)
6. New Year’s Day (Ferry Corsten Vocal Radio Mix)
7. Two Hearts Beat As One (Long Mix)
8. Two Hearts Beat As One (USA Remix)
9. Two Hearts Beat As One (Club Version)
10. Treasure (Whatever Happened to Pete The Chop)

--------- ÚJ ALBUM INFÓK --------------

Daniel Lanois, a lemez egyik producere, néhány nappal ezelőtt az ír RTE rádiónak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a lemez felvételei várhatóan 3-4 hét múlva fejeződnek be. Most épp az ének felvételei zajlanak és Lanois szerint Bono nagyon jó formában van,  az album maga pedig egy nagyszerű, innovatív darab lesz - a megszokott U2 színvonalon.
A megjelenést különböző hírforrások 2008. októberére saccolják.

 

Anthrax: Bush kipakolt

Korábbi - Anthrax – Stomp 442 - írásunkban már megemlékeztünk a korábbi énekes John Bush meglehetősen furcsa távozásáról. A heavymetal.hu internetes portálon talált hírben most az okokról is sz esik.



Az egykori Anthrax énekes John Bush-t nemrég a The Classic Metal Show nevű TV műsorban arról kérdezték, hogy mit szólt ahhoz, amikor bejelentették a zenekar Joey Belladona-val történő újjáalakulását. A zenész a következőket válaszolta:
„Igazából meglepődtem a döntésen. Nem jól kezeltük ezt a dolgot. Azért mondom, hogy mi, mert nem vagyok teljesen közömbös a zenekar iránt, de azért volt sok dolog – többek között üzletiek – amiket nem a legjobban csináltunk.
A kommunikáció néha már nagyon rossz volt. Foglalkozhattam volna ezzel jóval többet, én is tudom. Egy kicsit olyan volt az egész, mintha azt mondták volna, hogy „Hé! Szakítok veled egy hónap múlva, és visszamegyek a régi csajomhoz”. Ez elég nehéz ügy, főleg ha olyanoktól hallod, akikkel törődsz. Tudod, ennyi idő után többet érdemeltem volna, mert amikor felmerült ez az egész, egyből azt mondták, hogy „tök jó lenne kipróbálni”. Aztán azt várták, hogy majd én is tapsolok örömömben, de inkább úgy voltam vele, hogy nem akarom. A Dél-Amerika-i turné volt az utolsó, amit a srácokkal csináltam. Azt hiszem nem is végződhetett volna jobban, hiszen hihetetlen sok gyilkos bulink volt.”
Az Anthrax eközben Dan Nelson énekessel rögzíti új albumát.

KELETI FRONT - Álmatlanul

Ez a cd kalandos és hosszú úton jutott el hozzám, de nem bántam meg, hogy kivártam. Jó húsz évvel ezelőtt hallgattam, ilyen zenéket. Hogy milyet? Hát tömény bluesba mártott hard rockot. A Keleti Front nem ma kezdte a szakmát és olyan elődök nyomdokain halad tovább, mint a P. Mobil, a P. Box vagy a Lord, és ha nem 2008-at írnánk, hanem mondjuk abból mínusz harminc évet, még a hangos siker sem maradna el.

Jó pár évvel ezelőtt Kisvárdán alakult egy zenekar Várda Blues Band Baráti Kör néven. Többször léptek fel motoros és rock-találkozókon, de aztán több tagcserét követően nevet is változtatva Keleti Front néven folytatták tovább.

Az első albumuk 2002-ben jelent meg Rock&Blues címmel, és a kisebb sikerek is megjöttek. Olyan együttesekkel, előadókkal léptek fel, mint a Beatrice, a Republic, P. Mobil, P. Box, Edda, Deák Bill Gyula, Török Ádám és a Mini, Charlie, Jamie Winchester, Tunyogi Rock Band, vagy a Lord.  Az Álmatlanul című korongra 6 évet kellett várni, ami csakúgy, mint elődje szerzői kiadásban látott napvilágot. Ugye nem kell ecsetelnem, hogy ez mekkora anyagi áldozatokkal jár, úgyhogy a hat éven ne csodálkozzon senki.

Az eredményen azonban az előzmények tudtával lehet csodálkozni. Szépen szól az anyag, a szerencsi Dream stúdióban rögzítették Juhász Attila hangmérnökösködése mellett. Kicsit azonban nekem túl sterilnek tűnik a hangzás, mondjuk az ilyen zenéknek szerintem élőben van meg az igazi húzása és ez itt is igaz lehet.

Szóval rock/blues, pedig nem így indul. A Máshogy Ringass El (Niki dala) egy kedves, alig rockos szösszenet. A második Száz Lóerő már karcosabb szerzemény, jó kis motoros-találkozóra való nóta. A következő Én Vagyok A Főnök jó kis blues a nagy magyar elődök öröksége. A négyes címadó aztán végképp a Vikidálos P. Mobil is lehetne, kiváló nóta, kiváló énekhang. A lendületes Gonosz Asszony szinte már slágeres hard rock a dallamos fajtából, Maklári „Öcsi” Ferenc és Molnár Béla kiváló gitárjátékával. A hatos Kelet Blues 2 egy folytatás az első rész értelemszerűen az első lemezen volt. A szöveg jó kis hángörien társadalom kritika, politikai felhangokkal. Az ezt követő Ki Hallja Meg egy Pink Floyd-os lebegéssel nyit, aztán elég kemény mondatok hangzanak el az amúgy is fajsúlyosabb, sötét dalban. A nyolcas Magyar Mese akusztikus kezdése után megint a sötétebb riffeké és az ezt fokozó billentyűtémáké a főszerep. Aztán a dal egyszerűbb hangvételt vesz és a  nemzeti érzelmű szöveg, amolyan tipikus koncertnótává varázsolja. A Mi Kéne Még zongorás kezdése, vidám hangulatot áraszt, ami később is megmarad, annak ellenére, hogy a szöveg már közel sem ilyen vidám. Ez is király koncertnóta lehet. Az Úgy Szeretném aztán lendületes darab, tipikus 70-es évek végi hangulattal, erről nekem egyből a Skorpió Azt Beszéli Már Az Egész Város című örökzöldje ugrott be. A záró lassú, borongós Hajnali Járókelők olyan, mint amilyet a címe sejtet, kiváló levezetése az albumnak.



Összességében igencsak rendben van a produkció Szécsi „Norró” Norbert és Gál „Cila” László énekétől egészen a hangszeresek teljesítményéig. Ez a zene már kötve hiszem, hogy a mai tizen-huszon éves korosztályt megszólítja, de harminc felett még igenis ébreszthet kellemes emlékeket, ráadásul önmagában is remekül megállja a helyét. Nem mondom, hogy mindennap előveszem majd, de ha nosztalgiázni támad kedvem tudom majd hova nyúljak a polcon.

Ez itt alant a videónak álcázott audio a Gonosz asszony című dallal.

Aki szelet vet ... : Dalriada – Szelek

Na ez nekem majdnem hazai pálya! Nem a Dalriada folk-metál stílusát értve ez alatt, hanem, hogy soproniak és az tőlem csak egy köpésre van. A hazai fémes mezőnyben szép sikereket elérő fiatalok Szelek című negyedik albuma stílusosan a Mahasz lista negyedik helyén nyitott, ami a stílust tekintve nagyon meglepő, viszont nagyon is dicséretes.

A Dalriada a Binder Laura: ének, hegedű; FiczekAndrás: ének, gitár; Németh Szabó Mátyás: gitár; Kurz András: billentyűk; Varga György: basszus gitár; Rieckmann Tadeusz: dob felállásban, mint fentebb említettem folk-metalt játszik. Nos ez a stílus engem idáig csak részben ért utol, de nyilván az Ensiferum, a Korpiklani, a Finntroll, netán a korai Amorphis nekem is ismerős. Ez itt azonban nem északi zene, hanem a magyar hagyományokra épülő, bár ugye a finnekkel rokonok vagyunk. A szövegek régies magyar nyelven íródtak, és mondákról, regékről, balladákról szólnak.  

A tizenegy nótát tartalmazó CD ezúttal teljesen a szolnoki Denevérben készült két hónapnyi munka árán és a borítót most is Binder Júlia festette. A hangzás ez előbbiekből következően kellően vastag és igen kiegyensúlyozott. Amit pedig a zenekar ezúttal letett, az asztalra az a maga stílusában világszínvonalú. És itt ezt kéretik most teljesen komolyan venni. Ha ez angol nyelven szólna, megfelelő promócióval ellátva, simán befutók lennének. 



Az album az azonos című Intro-val kezdődik, amolyan felvezetésképpen. Doromb és akusztikus gitár kettősére érkezik a szólógitár. Az ezután berobbanó Mégegyszer, maga a folkmetal sláger. Táncolható, dallamos riffek, ritmusok Ficzek András és Binder Laura duó-szerű váltott énekével. A hölgyet más műfajban el sem igen tudnám képzelni. (Kíváncsi lennék korábban hány népdal-versenyt nyert.) Eszement jó nóta. A Nap És Szél Háza (A Fiastyúk Keletkezéséről), amolyan epikus himnusz. Ebben egy csöpp korai Amorphis-t azért fel tudok fedezni a zenei témák terén. Itt is van népi hangszer a gitárok mellett, mint szinte mindegyikben. A Hajnalpír komor, szinte darkos, doomos riffel nyit és a fekete epikus hangulat később is megmarad, a refrén azonban kicsit oldja a feszültséget. Az ötös Égi Madár akusztikus szárnyalása után egy nem kevésbé emelkedett dögös riffelős nótában folytatja. A háttérben jó kis hörgős ének megy, ami szintén korai Amorphis-ra emlékeztet, de ott ugye sehol a női ének. A dal közepén a hangszeres csapat valami eszméletlen technikai tudásról tesz tanúbizonyságot, viszont a dal elhalkuló befejezése egy kicsit furcsa. A Hazatérés (Rege az Aranyos Szegletről) talán a legkevésbé karcos darab a lemezen, ennek megfelelően az egyből fülben ragadó gitár- és ének dallamok viszik a prímet, de csak kezdetben, mert aztán a dal a végére rendesen bedurvul. Ki kell emelni a billentyűs Kurz András nagyszerű játékát, nem csak ebben a dalban, hanem az egész lemezen. A hetes Égnek Ostora (Rege Attiláról), olyan hangulatot áraszt, hogy már majdnem megjelennek a hun seregek. Kiváló harci himnusz. A Hej, virágom... (Rege a harcosról és a kedveséről), az előbbi stílusban fogant. Annyira koncertre való nóta, hogy azt elmondani nem lehet. A kilences A Szikla Legendája bánatos énekhangjaival, döngölő gitártémáival okoz kellemes perceket, míg a következő  Világfutó Szél epikus repülése miatt marad emlékezetes. A közel ötven perces lemezt a polkásan tekerő Tavaszköszöntő zárja tökéletesen.



Dalriada: Hazatérés

Nemigen lehet mást mondani, mint, hogy az első hangtól az utolsóig hibátlan produkció ez, nagyszerű énekes és hangszeres teljesítménnyel karöltve. Vérprofi zenészek, kiváló dalszerzői képességek, tökéletes megszólalás. Az év egyik legjobb hazai teljesítménye ez, vitán felül. A pontszám talán hűen ki sem fejezi értékeit. 

10/10
    
 
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum