Ha nem is ígérkezett az idei Sziget Fesztivál legütősebb koncertjének, de mindenképpen érdeklődésre tarthatott számot a Jonathan Davis vezette Korn fellépése. Már csak azért is, mert a tavaly év végén The Path Of Totality címmel erősen dupstepes behatású lemezzel jelentkező csapat eme húzását a legtöbben jól vették, a szakma is jól fogadta és inkább azok a vélemények voltak túlsúlyban, hogy a banda végre valami olyan minőséget tett le asztalra az elmúlt évek görcsölései és múltba révedése után, ami méltó a Korn névhez.

Persze ízlések és pofonok, de egy viszonylag jó lemeztől még nem biztos, hogy jó Korn koncertet láthatunk. A csapat az eredeti felállásból Budapesten csak két tagot tudott felmutatni, hiszen Jonathan Davis énekes mellett csak James „Munky” Shaffer gitáros volt jelen, a basszusgitáros Fieldy nem tartott a csapattal az aktuális európai turnéra, mivel felesége augusztusra gyermeket vár. A helyettesítést Ryan Martinie látta el, aki a Mudvayne soraiból lehet ismerős, és aki most úgy is szabad, hiszen zenekari társai egy része az ex-Pantera dobos  Vinnie Paul Hellyeah nevű zenekarában nyomja, ráadásul nem is fut rosszul a szekerük.

Nos a Kornnak volt mit feledtetni, hiszen 2005-ben a Szigeten adtak már egy gyalázatos koncertet. Ehhez képest most adtak egy újabbat, mégha ez talán jobban sikerült, mint az akkori. Kövezzenek meg érte, de a Korn rossz koncertzenekar, vagy csak a közel 20 éves pálya koptatja meg őket. Minden esetre azt amit lemezen hoznak egyszerűen nem tudják átvinni a színpadra, lehet itt ledfal, meg látvány, de valahogy a lendület, a súly és talán a lelkesedés is hiányzik már egy kicsit. Ez utóbbit – mármint a lelkesedést – leginkább csak Ray Luzier doboson láttuk.

A koncert első pár dala egy közepesen rossz Korn tribute csapatra emlékeztetett és meglepetésre a sokak által élőben nem működő új lemezes, dubstepes dalok mentették a koncertet, melyekből több energia áradt, mint a régiekből. Jonathan jó énekes, de az is jól hallatszott, hogy a hangját agyon effektezik a kellő hatás érdekében, ami nem is volna baj, ha nem spórolna vele. Az új lemezes blokk után jöttek a régi slágerek, melyek közül a Freak On A Leash még odacsapott és a Pink Floydtól elővezetett Another Brick In The Wall is működött, ami a Goodbye Cruel World-be ment át. 

A ráadásban még elővették a Shoots and Ladders (a Metallica One-jának belecsempészésével) Got the Life, Blind hármast közte egy dob szólóval. Akinek az utóbbi még bejön 2012-ben az monnyon le, viszont ettől függetlenül legalább a zárás jó volt, ha már ez az egész előadásra nem is volt elmondható.

Setlist   
Divine
Predictable
No Place to Hide
Good God (With "Porno Creep" Jam)

Narcissistic Cannibal
Kill Mercy Within
Chaos Lives in Everything
My Wall
Get Up!
Way Too Far

Here to Stay
Freak on a Leash
Falling Away From Me
Another Brick in the Wall (Pink Floyd cover)
----------------------------------------
Shoots and Ladders / One
Got the Life (Followed by a Drum Solo)
Blind

Fotók: FŰRÉSZ ZSOLT