RockStation

A dalok szinte a semmiből jönnek, és egyszer csak megszületnek - Interjú Rubcsics Richárddal, az Ossian gitárosával

2015. április 23. - rockstation

ossian-promokepek-2015-1.jpg

Nemrég jelent meg az Ossian új nagylemeze, mely már a megjelenés előtt aranylemez lett és ez még akkor is nagy szó, ha tudjuk manapság már nem kell csak pár ezer album ehhez, viszont ezt is csak kevesek tudják produkálni, főleg rockvonalon. Ebből az alkalomból, no meg a májusban esedékes Barba Negra Trackes lemezbemutató koncert okán kaptuk mikrofonvégre a Rubcsics Richárdot a zenekar gitárosat, hogy kivesézzük az album dalait meg még sok érdekes témát.

Először is gratulálok az Ossian legújabb, 2015-ös Lélekerő című lemezéhez, ami megjelenés előtt már aranylemez lett. Ez egy óriási érdem, különösen a mai letöltős világban. Mit érzel annak kapcsán, mikor meghallod, hogy aranylemezetek lett?
Köszönjük szépen! Szeretném közönségünknek megköszönni a lemezvásárlást, aztán a kiadónknak, a Hammer Records igazgatóinak, stábjának, nagyon szép munkát végeztek... Nagyon örültünk, hogy a megjelenés előtt aranylemez lett.

Amikor elkészítettétek ezt a lemezt, mik voltak azok az érzések, gondolatok, amiket szerettetek volna a közönségnek átadni?
Azokat a gondolatokat, élethelyzeteket, melyek minket is érdekelnek, illetve érintenek az életünk során. Elmúlás, barátság, kapcsolatok, ünnepek, végül is a dalcímek magukért beszélnek.

Az új lemezen is harmóniában van egymással a zenei aláfestés és Endre világszínvonalú, de csak a magyar nyelven kifejezhető dalszövegei. Mi a titka annak, hogy a szövegeket, a te gitárjátékodat és a ritmusszekció alájátszását így össze tudjátok rakni?
Nincs erre igazából recept. Többféle lehetőség van a dalírásban. Úgy dolgoztunk a mostani dalokkal, hogy Endre átküldte a szövegeket, a kész ének dallamot, amit alap harmóniákkal lekísért egy akusztikus gitárral. Így rendelkezésre áll egy nyers verzió, de már megvan az alaphangulata a daloknak. Többször meghallgatom, ha kell napokig, hetekig, aztán egyszer csak megjelenik bennem a zenei elképzelés és elkezdem meghangszerelni a dalokat, figyelve a szövegvilágra, az ének dallamokra, és szeretném itt megjegyezni, hogy van, hogy Endre készen küldi a dalokat meghangszerelve, nekem már csak a kiszínezésén kell dolgoznom, illetve a középrészeken, szólókon.

Mennyire vannak rátok hatással akár magyar, akár külföldi zenekarok, esetleg a rock és metal világában érzékelhető trendek?
Nyilván szoktam mindenféle zenét hallgatni, de éppen azt beszéltük múltkor Endrével, hogy kialakult a saját stílusunk, ezért tudatosan nem követünk senkit. Úgy nem szoktunk leülni, hogy „na, akkor csináljunk egy Accept vagy Judas Priest hangulatot!” Vannak gitárosok, dalok, szólók, amik inspirálnak már 30 éve, mióta rockzenét hallgatok, nem is tudom levetkőzni, de inkább azt játszom, ami kiszalad belőlem. Utána örülök, ha azt hallom, hogy ilyen-olyan érzés van a nótában, de ez nem kiindulópont a dalírásnál.

rubcsics_richard.jpgKik azok a gitárosok, akik akár a magyar mezőnyben, akár világviszonylatban, nagy inspirációt adnak neked?
Nagyon sok van. Sorolhatnám a Judas Priest gitárosait (Glenn Tipton, K. K. Downing), John Petrucci a Dream Theater-ből, Yngwie Malmsteen, Satriani, Michael Romeo a Symphony X-ből… rengetegen vannak, akiknek a játéka tetszik. Itthon is nagyon sok jó gitáros van. Lukács Petát említeném először, akinek nagyon tetszik a játéka, de akár mondhatom Szíjártó Zsolti, Vámos Zsolti, Kukovecz Gábor vagy az öregebbek, Tátrai, Szűcs Antal Gábor, Alapi István nevét… tényleg nagyon sok jó gitáros van, nem akarok kihagyni senkit. Mindegy, hogy külföldi vagy magyar, mind inspirál. Ha megtetszik, amit csinál, odafigyelek, kielemzem, nem derogál tanulni tőlük. Jó ideje itt van a Youtube, rengeteg gitárost nézhetsz meg, nagyon jó, számomra ismeretlen gitárosokat is lehet találni, akik nincsenek a köztudatban, de zseniálisan játszanak.

Nézzük végig a nótákat sorrendben az új lemezről! Mik az asszociációid, gondolataid, érzéseid? Elsőként a nyitódal, a Hajt a szív. Lendületes, izmos, nekem pont az Accept jutott róla eszembe.
Ezzel egyetértek, igen. Nagyon tetszik a mondanivalója. Sok inger éri az embert az élete során, a dal üzenete, hogyha le is ülsz picit a nehézségek, akadályok miatt, csendesedj le, szusszanj egyet, aztán térj vissza önmagadhoz, engedd, hogy a szíved jó értelemben tovább hajtson. Ez a dal üzenete. Zeneileg meg elmondtad helyettem (nevet).

Amikor megkaptad a dalt, hogyan alkottad meg a szólót hozzá?
A szólót nem mindig a szöveghez igazítom. Megcsinálom a szóló kíséretét és arra építem fel a szólót, ösztönöz a szólóalap hangulata. Figyelek persze a szövegkörnyezetre is. Körbe-körbe játszom, sokszor csak improvizálok a szólóalapjaimra, keresem a hangulatát. Van, hogy nem jön össze és akkor aznapra hagyom, nem erőltetem. Amikor eltalálok valamit, ami tetszik, memorizálom, illetve rögzítem, felveszem.

Személyes kedvencem a lemezről, és nagyon remélem, hogy a Barba Negra Trackes lemezbemutató koncerten, május 24-én is játszani fogjátok, a második, A barát című nóta.
Fogjuk. (nevet) Igazi nagybetűs barátságról szól. Azokról, akik értik mit jelent az a mondás, hogy a barát a bajban ismerszik meg. Nem feltétlen azt, hogy én segítek neki, ha bajban van, mert ez barátságnál evidencia kell, hogy legyen; inkább azt jelenti, hogy amikor én a barátomnak ártok, megbántom, rosszat teszek neki, akkor ismerszik meg ő, mégpedig abban, hogy megbocsát vagy sem, nem az, hogy adok neki egy szendvicset, ha éhes... Másrészről arról szól, hogy ne játszunk szerepet egymásnak, hanem mondjuk el egyenesen a véleményünket, persze csak ha kérdezik. Sokan arra büszkék, hogy ők milyen őszinték, de az értelmes, építő jellegű őszinteség az, ha akkor mondom el a véleményemet, amikor kérdezik. Ha nem kérdezem, hogy tetszik-e a cipőm, és úgy kritizálják meg, az az ostoba őszinteség, abban a rosszindulat dominál, nem a segítség.

Lassan, akusztikusan nyitó tétel a következő nóta, az Ahányszor látlak, de később fokozatosan beindul. Mi játszódik le benned, amikor ilyen nótát hangszerelsz?
Nagyon meghatározó dal nekem, főleg a mondanivalója. A lírai bontást Endre csinálta, nagyjából kidolgozva kaptam meg. A második refrén utáni középrészt és a szólót csináltam meg. Csak egy kicsit kellett gitáros fejjel átvariálni az akusztikus részt. Nem is fűznék többet hozzá, ez pont egy olyan dal, amit nem kell elmagyarázni. (nevet)

 

 

Ne bonyolítsunk! Egyszerűen.
(Nevet.) Ez zeneileg kompletten az én dalom. Már készen volt fél évvel a demózás előtt. Egyszer egy itthoni gyakorlás közben született. Olyan passzban voltam éppen, hogy az egész dal kigurult, eltettem talonba és aztán Endrének megmutattam, mikor elkezdtünk dolgozni. Ő erre külön készítette a szöveget. A dal arról szól, hogy tegyük rendbe magunkat belülről, ne bonyolítsunk, ne ködösítsünk, a valóságot lássuk meg minden tettünkben, gondolatunkban, másokban is, és próbáljuk meg kifelé is jó értelemben egyenesen, egyszerűen kezelni a helyzeteket, letisztulni és lefaragni az életünkből a felesleges bonyolítást.

Lélekerő.
Nagyon gyorsan raktuk össze. Endre átküldte gitár kísérettel az énekdallamot és kb. kettő nap alatt a zenei elképzelés összeállt. Ilyenkor azért variálunk, küldözhetjük egymásnak a különböző verziókat, néha két-három hétig is dolgozunk egy adott dalon, aztán van, hogy pár nap alatt összeáll. Nem könnyű most ebben az országban létezni, nagyon sok ember, család van lehetetlen helyzetben, rossz életkörülmények között.  Sokan vannak, akik látják és értik mi az oka annak, hogyan lehetetlenítik el itt a magyar emberek életét. Ezért fontos, hogy értsük egymást, legyenek mellettünk lelki társak, barátok egymást erősítve a nehéz pillanatokban, vagy éppen a másik ember öröméből, sikeréből tudjunk lelkierőt meríteni.

Visszajövök.
Endréből pattant ki az elképzelés, fésülgettem rajta kicsit a hangszerelésben, középrészben. Sokan nem tudják, hogy ő nagyon sok dalt írt gitáron. A régi formációban is a legtöbb dal hangszeres része az ő nevéhez fűződik, akkordok, fogások, hangzatok.

Hiába szép.
Egyszerű, húzós, középtempós dal. A zenei részét nagyjából én csináltam. Ez a dal is úgy alakult, hogy elkészítettem már a zenei alapot, utólag került rá a szöveg és az énekdallam. Arról szól, hogy hirtelen az emberbe, mint a mennykő, belecsap a szerelem és milyen az, amikor viszonzatlan marad.

Születésnap.
Endre alapötlete. Az emberrel ebben a gyorsuló világban sok minden történik, szinte már semmi nem stabil, egyik napról a másikra változhat meg valakinek az élete. Ennek ellenére legyünk bizakodóak a jövőre nézve. A születésnapunkon engedjük meg magunknak, hogy rólunk szóljon, fújjuk ki kicsit a levegőt, állítsuk le magunkban a mentális zajt.

Az Ossian már rengeteg nótát írt a búcsúzásról. Hirtelen kettő jut eszembe, az általam a koncertekről nagyon hiányolt Az elmúlás szomorú kertjében, amiről tudom, hogy nehéz színpadra vinni, de talán a jövőre esedékes 30 éves jubileumra jó lenne, ill. az Asszony feketében. Most pedig itt a Búcsú.
Ez egy folytatás, tekinthetjük trilógiának is. Szoktunk ezzel foglalkozni, szem előtt tartjuk az elmúlást. Sajnos most aktualitása van, mert év elején hunyt el Győrfi András barátunk. Isten nyugosztalja! A dalt a halála előtt írtuk, de amikor hallgatom, összekötöm vele. Itt az a fajta búcsúzás történik, amikor az ember, akármennyire is szereti a hozzátartozóját, mindent megtéve a gyógyulásáért, majd tudva, hogy nincs megoldás, elengedi a kezét, elfogadva a búcsúzást, ami nem teljesen az, mivel a szívünkben mindig élni fognak és még azon is túl...

A tizedik dal egy instrumentális szerzemény, az Üzenet. Vannak benne szép futamok, de a dallamosság is erőssége. A zárás pedig nagyon hirtelen történik, először azt hittem, hogy hibás a CD. Mi az Üzenet üzenete a te olvasatodban?
A dal végi hirtelen zárás szándékos. Ez egy olyan cím, amit mindenki úgy értelmez, ahogyan szeretne. Jó kedvemben született. Könnyed hangvételű dal. A szomorúság is csak egy érzés, mint a többi, felbukkan, és ahogy jött, úgy megy el. Mindig lesz szomorúság, hiába menekülünk előle, jön a következő. Nem kell tőle megijedni, megfigyelem, üdvözlöm, aztán tovább megy. Nem üldözöm el a szomorúságot és nem akarom megtartani az örömöt, egyiket sem lehet, elfogadom ezeket az érzéseket, aztán mennek tovább, ez így van rendjén. Azt üzenem, hogy ne lógasd az orrodat.

Van esély arra, hogy a régóta műsoron lévő V. Magyar Táncot ezzel váltjátok fel a dobszóló előtt a koncertprogramban?
Szolnokon, a Metal Ligetben Endre úgy is konferálta fel, hogy most játszottuk utoljára az V. Magyar Táncot, szóval igen, pontosan ez az elképzelés.

Érdekes módon a záró nóta nem a Búcsú, hanem a Mind itt vagyunk, pedig cím alapján az illene oda jobban.
Ez szól a közönségről és szól rólunk, a zenekarról, hogy bármi történjék, itt vagyunk. Nagyon jó ötlet volt ezzel zárni a lemezt, mert átmentünk mi is sok hullámon az utóbbi pár évben és szerettük volna a lemezt egy optimista dallal befejezni. Itt vagyunk, lelkesek vagyunk, a közönségünk is velünk van. Bármi is történt és történik, megyünk tovább.

A ritmusszekció, akár Gergő, akár Krisztián, mennyire veszi ki a részét a dalszerzésből?
Hozzáteszik a saját elképzeléseiket. Ők már kész dalhoz teszik hozzá az ötleteiket. Nagyon fontos a dob-basszus játék, fontos szerepük van, a dalok végleges karakterét ők adják meg.

rubcsics_richard2.jpg

Mennyi ideig tart egy lemez elkészítése onnantól kezdve, hogy felmerül ennek a gondolata és mi jelenti számodra a legnagyobb kihívást ilyenkor?
A dalok szinte a semmiből jönnek, és egyszer csak megszületnek. Ezzel a lemezzel sokat dolgoztunk. Nem azért, mert nehezen ment, hanem mert nem mondtuk a dalok első verzióira, hogy kész, hanem többször áthallgattuk. Nem voltunk restek belenyúlni, kísérletezni vele, vártuk, hogy kicsit érjen még bennünk és jöjjenek az ötletek. Augusztusban kezdtük, és amikor nem koncerteztünk, azaz hétköznapokon, folyamatosan dolgoztunk rajta. Összességében majdnem fél évbe telt, mire a stúdióba elértünk, ahol három hetet töltöttünk. Nagyon jót tett nekünk a kétéves pihenő, nagyon jót tett nekünk Gergő, mert mi is frissültünk vele, mindent el tud dobolni, amit kitalál, lehet bátrabban hangszerelni.

Bizonyos nótákban a basszus mellett két gitárt is lehet hallani. Hogyan tervezitek megoldani ezt a hangzást a színpadon?
Ez úgy szokott működni, hogy a stúdióban két oldalon játszunk. Tehát feljátszom egyszer a jobb oldalra, majd ugyanazt a bal oldalra, hogy dupla gitár legyen a lemezen szépen kipanorámázva és akkor még erre jönnek a szólók. Ezt koncerten úgy tudjuk kompenzálni, hogy Krisztiánnak van egy gain pedálja, ami szólónál kiemeli a hangerőt nála és így egy kis torzítás is kerül a basszusgitárra, amivel pótolja a ritmusgitárt. Már volt nyolc-tíz koncertünk ebben a felállásban és nincs rá panasz, jól működik, szépen szólunk. Eleinte a Facebook kommentekben is aggódtak, de végül eljöttek a koncertekre. Buli után kimentem, sokakkal beszéltem és azt mondták, hogy kellemesen csalódtak. Nagyon sok dal életképes koncerten, csak egy-két dalt kellett kivennünk emiatt. Az új lemezen figyeltem a hangszerelésre és úgy csináltam meg, hogy a dalok egy gitárral is megállják a helyüket koncerten.

A Lélekerő c. nótában, ami a lemez címadó dala, billentyűs hangszer is hallható. Élőben is megszólal a hangszer, vagy netán HD-ről tervezitek megoldani?
Ez ebben a formában kimarad, én játszom majd a dallamot. Gyerekkori barátom, Nagy Zsolt „Liszi”, játszotta fel, már a tavaly előtti, A tűz jegyében albumon is segített. Nagyon hálásak vagyunk neki, fel is van tüntetve a borítón. A vokálokban meg Nachladal Tamás segédkezett.

A médiatámogatás hiánya ellenére - legyen szó akár a kereskedelmi, akár a közszolgálati csatornákról - szépen megy a zenekar szekere, a koncertfotók hűen visszaadják, hogy mekkora tömegek gyűlnek össze a bulikon és ne feledjük, hogy jövőre lesz harminc éves az Ossian. Tudtok tenni valamit annak érdekében, hogy akár a kerek évforduló kapcsán jobban felkaroljanak benneteket és méltóképpen ünnepeljétek ezt a születésnapot?
Megerősítelek, hogy jól látod ezt a médiaproblémát, de ennek ellenére nem panaszkodunk és a közönségnek nagyon hálásak vagyunk, mert nagyon kitartó, nagyon lelkes közönségünk van, aminek nagyon örülünk. Nem megyünk mi ennyire előre. Még erről nem beszéltünk a többiekkel, de biztos, hogy szeretnénk ennek megadni a módját. Jó lenne egy nagyobb szabású produkcióval előállni.

A beszélgetés vége felé közeledve engedj meg egy magánéleti kérdést! Néhány hete sokan azt hitték, hogy törölted őket Facebook ismerőseid közül, pedig valójában magadat törölted a közösségi oldalról. Mi késztetett erre?
Senkire nem mutogatok, sok volt nekem, nem bírtam a rengeteg levélre válaszolni, túl nagy volt az információ-áradat és nem tudok mindenkinek mindenre felelni. Már egy ideje zavart, hogy sokat vagyok az oldalon, aztán szép lassan cselekvéssé érett a gondolat. Semmi rossz érzés nem volt bennem, egyszerűen nem akarok ott csüngeni.

Szoktál még koncertekre járni nézőként?
Nagyon ritkán. Utoljára az Accepten voltam a PeCsában tavaly. Előtte voltam Megadethen, mind a két Malmsteenen, több Dream Theater koncerten és most tervezem a Fezenes Judas Priest koncertet, rájuk és az új gitárosra, Richie Faulknerre, nagyon kíváncsi vagyok. Még az is lehet, hogy idén gyakrabban látogatok koncertekre, ha lesznek olyanok, amik tetszenek.

Mi a te személyes célod, amit szeretnél még elérni?
Magánemberként felébredni. A tudattalanságból tudatossá válni. Egy apró, kis, szerény elképzelés: megvilágosodni (nevet). A zenekarban meg azt, hogy minél tovább működjön a dolog, igény legyen ránk és szeressenek eljönni a koncertekre, sokat tudjunk még együtt zenélni. A zenekarral és a közönséggel együtt sok jó koncertet megélni.

INTERJÚ: MOLNÁR JÁNOS

Hivatalos oldal
Ossian Facebook

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr217390186

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dreddbíródn 2015.04.25. 11:02:47

a rajongókon nem fog múlni, hisz "elhagynak százak, jönnek ezrek,
a Rock Katonái egyre többen lesznek!"
Média nélkül is!
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum